Századok – 1999

Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685

698 ÁDÁM MAGDA ben.3 2 Ezt Mussolini és Ciano kereken visszautasította. Érthető, hiszen Magya­rország kedvéért nem voltak hajlandók veszélyeztetni a Belgráddal való jó kap­csolataikat. A magyar-olasz tárgyalások semmivel sem vitték előre a jugoszláv problémát, ebben változatlanul nagy bizonytalanság uralkodott. Miután a ten­gelyhatalmak nem segítették elő e kérdés megoldását, a magyar kormány önálló diplomáciai akciót indított annak reményében, hogy Stojadinovic-csal sikerült megállapodni. Ezt kívánta elősegíteni Bakách-Bessenyei György belgrádi magyar követté történő kinevezése.3 3 A magyar diplomata erről titkos tárgyalásokat kez­dett a jugoszláv kormánnyal. A titkos tárgyalásokról csakhamar tudomást szerzett a prágai kormány, amely azonnal értesítette Bukarestet. Majd közösen tiltakoztak Belgrádban. Stojadinovic természetesen cáfolta a hírt.3 4 A titkos tárgyalások to­vábbi folytatása elől azonban elzárkózott. Az a félelem, hogy Magyarország külön megegyezhet Jugoszláviával, arra késztette a prágai és bukaresti kormányt, hogy felgyorsítsák a magyar-kisantant tárgyalásokat. Ebben az irányban hatott az a hír is, hogy a magyar államférfiak a közeljövőben Németországba utaznak. A kisantant — így Jugoszlávia is — mindent latba vetett, hogy még e látogatás előtt megegyezésre jusson a magyar kormánnyal. A tárgyalások valóban fel is gyorsul­tak. Az Imrédy kormány is fontosnak tartotta, hogy még, németországi látogatása előtt valamilyen megállapodás jöjjön létre a kisantant tagjaival. A bilaterális ala­pon folyó tárgyalások lehetőséget nyújtottak arra, hogy elképzeléseit megvalósítsa. Lehetővé vált, hogy még a németországi út előtt olyan megállapodást kössön, amelyet több irányban lehet hasznosítani. Egyrészt eleget tenni a magyar-kisan­tant megegyezést sürgető nyugati hatalmak kérésének,3 5 s ezzel demonstrálni Magyarország cselekvési szabadságát, törekvését a dunai problémák békés ren­dezésére. Másrészt figyelmeztetni a tengelyhatalmakat: amennyiben Jugoszlávi­ával és Romániával kapcsolatos politikájukban továbbra sem lesznek tekintettel a magyar érdekekre, s továbbra is — Kánya szavaival élve — udvarolnak a két államnak, Magyarország kénytelen lesz megegyezni az egész kisantanttal, vagyis Csehszlovákiával is. A magyar kormány németországi tárgyalásai idejére olyan egyezményt kí­vánt produkálni, amely erősíti Magyarország pozícióit. (Nagyobb súlyú egy olyan ország kérése vagy ellenvetése, amelynek más alternatívái is vannak.) Ugyanakkor nem teljes értékű, nyitott, s a fejleményektől függ, hogyan értékelik, befejezik-e vagy sem. Olyan megállapodást, amelynek segítségével — ha helyzet megkívánja — ki lehessen térni olyan német, mindenekelőtt katonai követelések elől, amelyek maguk után vonnák a nyugati hatalmakkal való teljes szembefordulást, a velük való hadviselést. Az első világháború emléke még túl friss volt, a vereség követ­kezményei túl súlyosak ahhoz, hogy a reálisan gondolkodó körök egy ilyen koc-32 OL. Küm. res. pol. 1938-23. iktatószám nélküli. 33 Bakách-Bessenyei György a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője. Németelle­nes tehetséges diplomata volt, aki felismerte a német veszélyt, s annak ellensúlyozása érdekében tevékenykedett. A horizontális tengely létrehozásának híve volt, belgrádi kiküldetésénél ezt figye­lembe vették. 34 AMZV dosilé 1938. Bukarest, 419. 35 Az angol és a francia kormány, de mindenekelőtt az előbbi, augusztus folyamán több alka­lommal fbihívta a magyar kormány figyelmét arra, hogy érdekelt a magyar-kisantant tárgyalások sikeres befejezésében.

Next

/
Thumbnails
Contents