Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
A MÜNCHENI VÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 695 rendelkezik, hogy a kis államokra gazdasági nyomást gyakoroljon, ami viszont politikai függőségét vonhatja maga után."2 3 Bethlen és köre tisztában volt azzal, hogy a németek segítségével végrehajtott határrevízió fokozná Magyarország függőségét Németországtól. Ezért, noha feltétlenül szükségesnek tartotta a magyar-csehszlovák határ revízióját, ezt azonban lehetőleg a nyugati hatalmak, mindenekelőtt Anglia segítségével kívánta megvalósítani. Henderson angol képviselő 1938. áprilisában Horthynak és Bethlennek tett kijelentései erre reményt nyújtottak. Cserében Londonban elvárták, hogy Magyarország ne támogassa Németország Csehszlovákia elleni terveit24 Darányi németországi látogatása után, a több pilléren nyugvó magyar külpolitikát egyre inkább leszűkítette a német orientációra. A nyugati hatalmakkal és Olaszországgal való kapcsolatai lazultak. Csehszlovákiával, amely kezdeményezte a magyar-kisantant tárgyalásokat, nem kívánta folytatni a megbeszéléseket. Kész volt részt venni egy német-csehszlovák háborúban. Az Anschluss után sürgette a német és magyar vezérkarok tanácskozását. Hitler azonban a Csehszlovákia elleni katonai terveiből, amelyek az Anschluss után a konkretizálás stádiumába kerültek, semmit nem akart felfedni a magyaroknak, akikkel szemben továbbra is bizalmatlan volt. Darányi ennek ellenére szorgalmazta a külpolitikai együttműködést, Magyarország részvételét egy Csehszlovákia elleni háborúban. Horthy Miklós célszerűbbnek látta a Hitlernek teljesen behódolt Darányi felváltását a nyugati orientációt is képviselő Imrédyvel. (Eme döntésében jelentős szerepet játszott Bethlen István.) Imrédy a korábbi kabinetből megtartotta a németellenes beállítottságú Kánya Kálmán külügyminisztert, aki az utóbbi időben egyre gyakrabban szembekerült Darányival. Imrédy noha programbeszédében hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika vonalvezetésében nincs változás, valójában kormányzásának, Münchenig tartó szakaszában jelentős módosításokat lehet észlelni. Lazítani igyekezett a német alárendeltségen. A Berlin-Róma tengelyen belül jobban támaszkodott a déli szárnyra. Elfogadta a Mussolini és Ciano féle horizontális tengelyre vonatkozó gondolatot, amellyel kapcsolatban Darányi németellenes tendenciái miatt tartózkodó volt.25 Imrédy fontosnak tartotta, hogy Magyarország angol orientációját erősítse. Ebben a pénzügyi és gazdasági kérdések mellett szerepet játszott az is, ahogy ezt a programbeszédében ki is jelentette: Anglia mind nagyobb érdeklődést és megértést tanúsít azokkal a kérdésekkel szemben, amelyek Közép-Európa jövendő sorsának helyes megoldásával kapcsolatosak. Megelégedéssel állapította meg, hogy: „Franciaország szintén közelebb jutott a rendkívül bonyolult problémák valódi lényegének felismeréséhez."2 6 Az új miniszterelnök a szomszédokkal való együttműködést is fontosnak tartotta, mert ahogy programbeszédében hangsúlyozta: a Duna-23 Pesti Napló, 1938. április 17.;Lásd erről Berend T. Iván-Ránki György: Magyarország a fasiszta Nemetország „életterében" 1933-1938. Budapest, 1960.187.; Juhász Gyula Magyarország külpolitikája. 1919-1945. Budapest, 1988. 177-198.; Fülöp Mihály-Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Budapest, 1998. 197-214 24 OL. Küm. pol. 1938-7/25-897. 25 Imrédy magáévá tette az olaszok álláspontját, amely szerint Olaszország és a hozzá közel álló államok feladata létrehozni egy horizontális tengelyt, amely Rómából kiindulva Belgrádon és Budapesten át Varsóig vezetne. 26 Képviselőházi Napló, 1935^0. XVIII. köt. 1938. május 15.
