Századok – 1999
Tanulmányok - Tomka Béla: A magyar bankrendszer fejlődésének sajátosságai nemzetközi összehasonlításban 1880–1931 IV/655
662 ТОМКА BÉLA 2. táblázat. A bankvagyon likviditásának két mutatója különböző országokban Ország saját tőke/betét S£Úát tőke/teher Ország 1913 1890 1913 Ország 1913 1890 % Egyesült Királyság 0,10 0,20 8,5 Kanada 0,19 0,49 14,7 USA 0,25 0,48* 15,5 Norvégia 0,25 0,19 15,5 Ausztrália 0,35 16,3 Franciaország 0,43 15,0 Svédország 0,45 24,2 Svájc 0,56 1,72 16,7 Belgium 0,72 1,36 19,2 Németország 0,73 4,66 19,0 Olaszország 0,88 1,47 22,0 Hollandia 1,58 29,3 Ausztria** 2,00 22,7 Dánia 22,9 Spanyolország 5,00 4,01 Magyarország 0,43 0,51*** 13,3 *1896 **Ausztria és a cseh tartományok. ***1893 Forrás: Verdier: Gerschenkron on his Head i. m. Appendix. Table 1.; Magyarországra: az öt legnagyobb bank ill. takarékpénztár adatai; saját számítások a Magyar Compass megfelelő évfolyamai alapján (a számítások módszerét lásd a szövegben). Magyarországra vonatkozóan mi is elvégeztük ezeket a számításokat, bár tudatában vagyunk annak, hogy a fenti módszer alkalmazása számos problémát vet fel.3 0 Az eredményül kapott arányszámok szerint (2. táblázat) a magyarországi bankok likviditása periódusunkban alacsonynak volt mondható. Különösen érvényes ez a saját tőke/teher arányára 1913-ban, amelynek 13,3%-os értéke az Egyesült Királyság kivételével elmaradt az összes táblázatba felvett országé mögött. A saját tőke/betétek aránya 1890 körül szintén igen mérsékelt volt (0,51), de 1913-ban a 0,43-os mutató már inkább a középmezőnyben helyezkedett el. Különösen feltűnő, hogy a magyar bankok likviditása mennyire a német, s különösen az osztrák bankok likviditása alatt mozgott. Amennyiben elfogadjuk a fenti számítási módszert, ez azt mutatja, hogy a magyarországi bankok univerzalitásának foka alacsony volt, jelentősen elmaradt az említett német és osztrák bankokétól. Ε kvantitatív összehasonlítás jelzett módszertani nehézségei miatt fontosak számunkra az üzletpolitikára illetve az üzleti struktúrára vonatkozó egyéb (kvalitatív) vizsgálatok is. Ezek lényegében megerősítik, hogy a beruházási üzletek — 30 Az ilyen módon kapott adatokat kellő kritikával kell kezelnünk. Egyrészt Verdier maga is jelzi, hogy mutatói csak megközelítően jelzik a likviditást, s a likviditásnak más, pontosabb mutatói is lehetségesek (a bank gyorsan készpénzzé tehető aktíváinak és a bank rövidlejáratú passzíváinak aránya). Másrészt az adatok reprezentativitása — véleményünk szerint — helyenként nem megfelelő: Verdier a legtöbb ország esetében csak a 3-6 legnagyobb bank, míg másutt ennél jóval több pénzintézet adatait veszi alapul. Ezenkívül az egyes országok illetve bankok eltérő mérlegelési gyakorlata miatt az egyes mérlegtételek tartalma különböző lehet, ami csökkentheti az összehasonlítás megbízhatóságát.
