Századok – 1999
Tanulmányok - Tomka Béla: A magyar bankrendszer fejlődésének sajátosságai nemzetközi összehasonlításban 1880–1931 IV/655
A MAGYAR BANKRENDSZER FEJLŐDÉSE ... 1880-1931 663 közülük is különösen az ipariak — a magyarországi pénzintézeteknél kisebb jelentőségűek voltak, mint a német vagy osztrák bankoknál, bár a dinamikát illetően már némileg ellentmondanak a fenti számítások eredményének. Mint az közismert, belga előzmények után az 1852-ben Párizsban alapított Crédit Mobilier elnevezésű bank állította először működése középpontjába vállalatok alapítását.31 Németországban és Ausztriában az 1850-es években jöttek létre a beruházási üzletekkel foglalkozó részvénytársasági bankok, melyek a 19. század utolsó negyedében sorra letéti üzleteket is művelő vegyes bankokká alakultak.32 Ugyan számos egymással vitázó álláspont létezik a kérdést illetően, a legtöbb gazdaságtörténész egyetért abban, hogy a bankszektor és az ipar között különlegesen szoros kapcsolat jött létre Németországban. A gazdaságtörténet-írás főárama nagy jelentőséget tulajdonít a német univerzális bankok beruházási üzleteinek a német gazdasági növekedésben, főként pedig az ipari növekedésben a 19. század utolsó évtizedeiben és a századfordulót követően is.3 3 Mint erre már korábban utaltunk, a német univerzális bankrendszer különösen a brit bankok hasonló tevékenységével összevetve jelenik meg a sikeres gazdasági teljesítmény egyik fő tényezőjeként a 19. század végén.3 4 A gazdaságtörténészek többsége Ausztriában szintén fontosnak tartja a bankok ipari beruházási üzleteit,3 5 főként a „második Gründerzeit"-nek is nevezett 1895 és 1914 közötti periódusban. Sőt, Eduard März egyenesen azt állítja, hogy „a nagybankok egyetlen másik ország gazdasági életében sem játszottak olyan meghatározó szerepet, mint az osztrák Monarchiában."36 Magyarországon az első bankok az 1860-as években hirdették meg beruházási üzletek művelését, s néhány bank ebben az évtizedben valóban nagyarányú ilyen üzletekbe fogott.37 A korai élénkülés azonban csak néhány nagyobb pénzintézetre terjedt ki, s igen rövid ideig tartott: az 1873-as krach után igencsak óva-31 Cameron: France and the Economic Development i. m. 153. 32 Németországra: Manfred Pohl: Allgemeine Entwicklungslinien. In: Europäische Bankengeschichte. i. m. 227. 33 Ld. pl. a bankok szerepének jelentőséget nem tulajdonító álláspontra: Hugh Neuburger-Houston H. Stokes: German Banks and German Growth: An Empirical View. Journal of Economic History, 34 (1974) 711-731.; A bankoknak pozitív szerepet tulajdonít: R. Fremdling-Richard H. Tilly: German banks, German growth, and econometric history. Journal of Economic History, 36 (1976) 416-424.; Richard H. Tilly: German Banking, 1850-1914: Development Assistance for the Strong. Journal of European Economic History, 15 (1986) 1: 113-152.; Ekkehard Eistert: Die Beeinflussung des Wirtschaftswachstums in Deutschland von 1883 bis 1913 durch das Bankensystems. Berlin, 1970.; William Ρ Kennedy-Rachel Britton·. Portfolioverhalten und wirtschaftliche Entwicklung im späten 19. Jahrhundert. In: Richard H. Tilly (Hrsg.): Beiträge zur quantitativen vergleichenden Unternehmensgeschichte. Stuttgart, 1985. 45-89. 34 Philip Cottrell: Industrial Finance, 1839-1914. London, 1980. 187-189. 35 David F. Good: The Economic Rise of the Habsburg Empire, 1750-1914. Berkeley, 1984.; Eduard März·. Österreichische Industrie- und Bankpolitik in der Zeit Franz Josephs I. Wien, 1968.; Eduard März-Karl Socher: Währung und Banken in Cisleithanien. In: Alois Brusatti (Hrsg.): Die wirtschaftliche Entwicklung. Bd.l. In: Adam Wandruzka-Peter Urbanitsch (Hrsg.): Die Habsburgermonarchie, 1848-1918. Bd. I. Wien, 1973. 323-368.; Óvatosabb álláspontot képvisel: Richard Rudolph: Banking and Industrialization i. m.; Alois Mosser: Die Industrieaktiengesellschaften in Österreich, 1880-1913. Wien, 1980. 36 März: Österreichische Industrie- und Bankpolitik i. m. 372. 37 Kövér. A brit tőkepiac és Magyarország i. m.
