Századok – 1999

Történeti irodalom - Udvardi Lázár: Emlékeim a hadifogságból (1914–1920) (Ism.: F. Dárdai Ágnes) III/640

640 TÖRTÉNETI IRODALOM kerül. Ezután következik az összes névváltozat, melyet századunk folyamán az adott község viselt. Végül a szerző azt is jelzi, ha több községet egyesítettek, összevontak, vagy nagyobb városhoz csatoltak. A második kötet országonkénti, ill. nyelvenkénti bontásban ismerteti a települések különböző neveit. Eszerint például Nyitra városa megtalálható a magyar (Nyitra), a szlovák (Nitra) és a német (Neutra) névanyagban is. Az azonosítást könnyítendő, minden helység sorszámot kapott — az említett Nyitráé 248. —, amelynek segítségével viszonylag könnyen el lehet igazodni a különböző elnevezések között. Wildner Dénest munkája elkészítésekor — bevallottan — a teljességre törekvés, az alaposság szempontja vezette. A többféle szerkezeti bontásban közölt névanyagon túl munkáját kétnyelvű — német és magyar — bevezetővel, használati útmutatóval, valamint statisztikai táblázatokkal, és részletes közigazgatási térképekkel látta el. Hiányzik viszont olyan melléklet, amely a települések nemzetiségi összetételére, annak változásaira nyújtana bizonyos információkat. A munka nem hagy kétséget aziránt, hogy összeállításához hosszú évek szorgalmas, aprólékos adatgyűjtésére volt szükség. Ilyen jellegű munka azoknak is nagy feladatot jelentene, akik — a szerzőtől eltérően —- hivatásszerűen dolgoznak a történészi pályán. Wildner Dénest azonban a téma iránti lelkesedése és mérnöki precizitása átsegítette a nehézségeken. A statisztika tudományában való jártassága persze nem meglepő, tekintve, hogy korábban évekig dolgozott a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében és részt vett a Központi Statisztikai Hivatal több munkatervének megvalósításában. A történészek manapság nem szívesen fektetnek nagy energiát efféle munkálatokba és inkább olyan kutatásokra, nagyobb lélegzetű szintézisek elkészítésére vállalkoznak, amelynek eredményei közvetlenül és látványosabban mutatkoznak meg. Csak remélni lehet, hogy idővel visszaáll a forrásfeltáró, adatgyűjtő munka régi presztízse. Wildner Dénes teljesítményének értékét növeli, hogy anyaggyűjtésének más szakemberek — főleg demográfusok, közigazgatástörténészek — is nagy hasznát fogják venni. Munkája szereven kapcsolódhat Közép-Kelet Európa újkori történelmének egyfajta térkép- és táblázatgyűjteményen keresztül történő — manapság egyre divatosabb — bemutatásához is. (Példa erre Richard Crampton: Atlas of Eastern Europe in the Twentieth Century című munkája.) Amennyiben az ilyen térképgyűjtemények túllépnek a régió viszonylag általános és ez okból gyakran erősen vázlatossá szűkült bemutatásán, s a részletkérdéseknek is figyelmet szentelnek, a helységnévtár az ilyen összeállításokhoz is hasznos segédkönyvként jöhet számításba. Püski Levente Udvardi Lázár EMLÉKEIM A HADIFOGSÁGBÓL (1914-1920) (Bajai Dolgozatok 10. Sorozatszerk.: Kőhegyi Mihály) Tiirr István Múzeum, Baja, 1996. 71 o. Az olvasó, aki Udvardi Lázár hadifogságának négy évéről készült visszaemlékezéseit veszi a kezébe, sajátos képet kap a történelem 1914 és 1920 közötti éveiről. Ε visszaemlékezések mindenek előtt nem a katonai eseményekről, a haditervekről, a felső hadvezetés katonai-politikai-nagyhatalmi érdekeiről és szándékairól, sikeres és kudarcos hadi tetteiről tudósítanak. Ezekről szinte alig tudunk meg valamit. Sőt, az olvasónak bizonyos előzetes ismeretekre, tudásra van szüksége ahhoz, hogy a visszaemlékező gondolatait mind időben, mind térben követni tudja. Hiányoznak e naplóból a memoárok ismert I. világháborús politikai-katonai személyiségei, hadvezérei, a háború főbb hadszíntereit, frontjait bemutató, elemző leírások is. Akkor mégis, miért tarthat érdeklődésre számot Udvardi Lázár póttartalékos tizedes visszaemlékezése e négy évről? A kötet szerkesztője Kőhegyi Mihály, és sajtó alá rendezője, Merk Zsuzsa, hiteles választ adnak az előszóban: „egy érzékeny, de lényeglátó, elfogulatlan, higgadt tanár sokoldalú, színes feljegyzései ezek, aki rossz sorsa ellenére is, szeretettel és megértéssel szemléli a világot, a körülötte zajló életet, melybe akarata ellenére belecsöppent... Humanizmusa és realista szemlélete különösen érdekessé, értékessé, kedvessé teszik írását." Valóban, a füzet legvonzóbb erénye az a személyes hangvétel és látásmód, ami miatt a szélesebb közönség is valószínűleg szívesen olvassa a történelem szereplőinek saját benyomásain, a tapasztalatokon alapuló krónikákat, naplókat. A 71 oldalas napló első lapozgatása közben az