Századok – 1999
Közlemények - Mányai Csaba–Szelke László: Fejezetek a Gresham-palota történetéből III/593
606 MÁNYAI CSABA-SZELKE LÁSZLÓ és az új évszázad elején határozták el a saját elképzeléseiknek és a kor igényeinek jobban megfelelő székház építését. Az 1876-os alapításától kezdve hosszú időn keresztül a Társaság magyarországi fiókjának igazgatója a August Bopp volt. Az igazgatóságban közéletünk kiválóságait, míg hivatalnokai közt a biztosítási szakma legtehetségesebb fiataljai közül jónéhányat ott találhattunk80 . Az önálló igazgatóság létrehozásától a hazai működésük megszűnéséig a magyarországi igazgatótanács meghatározó tagjai voltaic: gr. Andrássy Géza (elnök), gr. Batthyány Tivadar, gr. Benyovszky Sándor, gr. Karátsonyi Jenő és Simon Jakab, míg a magyarországi igazgató posztját többnyire Beckett Reginald Arthur töltötte be. A Társaság üzletileg legsikeresebb időszakát hazánkban a palotaépítés éveiben élte, amikor is éves mérleg főösszegeik megközelítették a 30 millió koronát. Ettől kezdve lassú, de folyamatos visszaesésnek lehetünk tanúi, amit nem csupán a mérleg-főösszegek csökkenése, hanem az igazgatótanács létszámának fogyatkozása is alátámaszt81 . 1920-21 folyamán már új üzleteket nem is köt Magyarországon, míg végül az 1922-24-es Compass-ban már említést sem találunk róla, így tehát megszűntnek tekinthető8 2 . Az épület azonban e Társaság tulajdonában maradt egészen az 1948-as államosításáig. Az életbiztosító irodáin kívül a palota nagy részét exkluzív magánlakások foglalták el és időnként lehetőséget biztosítottak itt egy-egy kisebb kiállítás megrendezésére is, főként az akkoriban teljesen újnak számító avantgarde irányzatok képvilői számára8 3 . Az első világháború után az elsők között nyílt meg ezen épület földszinti termeiben a híres-hírhedt Gresham Kávéház. A 20-as évek elején a kávéházi élet már hanyatlásnak indult és az ekkoriban modernnek de idegennek számító, amerikai eredetű bárkultúrából igyekezett új erőt meríteni. Am a háborús traumának és a helyi viszonyoknak köszönhetően sajátos kelet-közép-európai színezetet kapott. A korabeli Budapesten még nem voltak hagyományai a szórakozás e formájának, ráadásul ezekben az években a pesti polgárság erősen polarizálódott. Az előkelőbb kávéházak közönsége így főként a háború alatt gyorsan meggazdagodó, szilárd kulturális és társadalmi háttérrel nem rendelkező spekulánsokból és nyerészkedőkből került ki. Mindennaposak voltak a lövöldözésekkel és verekedésekkel tarkított tivornyák. A könnyen jött nyereség tekintélyés részét szórták el a legdrágább italokra és a legelőkelőbb kéjhölgyekre. Jó példa erre az egyik legelőkelőbbnek számító Gresham éjszakai élete. Az Európában ekkortájt általános értékválságnak84 megfelelően a stílusok kaotikus összevisszasága itt is megpróbálta kispórolni az anyagot a műből és olcsóbb, gyenge helyettesítőül szolgáló alkatrészeket alkalmaztatott. A felügyelő bizottság azonban felismerte ezt és kötelezte a tisztességes anyagfelhaszn;ílásra. Czvián Ferenc: Kontármunka a Gresham-palotában. Építőmunkás. 1906. No. 10. 7. 80 Kabdebo Gyula: A Gresham-palota. Magyar Építőművészet. 1907/12 16. 81 Pl. Magyar Compass 1905-06. XXXIII. évf. Π. kötet 101.; Magyar Compass 1911-12. XXXIX. évf. II. kötet 285.; Magyar Compass 1919-20. XXXXVII. évf. II. kötet 1153. és a tárgyalt időszakra vonatkozó további évfolyamai 82 Magyar Compass 1920-21. XXXXVIII. évf. II. kötet 1187. 83 Példa erre a palota Kossuth-lépcsőjén 1908. április-májusában megrendezett „Salon des Refuses", azaz a „Visszautasítottak kiállítása", ahol négy teremben összesen kilencvennyolc képet tekinthettek meg az érdeklődők. Visszautasítottak kiállítása katalógus. Bp. 1908. április-május 84 A világháborút követő időszakban Európa tradicionális értékrendjei megrendültek, a régi értékkészlet és fogalmi rendszerek alapján már nem lehetett kielégítő válaszokat találni az élet alapvető
