Századok – 1999
Közlemények - Mányai Csaba–Szelke László: Fejezetek a Gresham-palota történetéből III/593
FEJEZETEK A GRESHAM-PALOTA TÖRTÉNETÉBŐL 603 évek folyamán. Ezek közül csak példaként néhányat említünk: az 1908-ban, a Mérleg utcai részben létesített kávéház kialakításával kapcsolatos módosítások a földszinten és a pincében;6 8 a Mérleg u. 4. alatti egyik üzlethehelyiségben a pincét és a földszintet összekötő lépcsőfeljáró; 1913-ban, szintén a Mérleg utcai épületrészben a földszint és a félemelet között lépcsőt alakított ki az ott üzlethelyiséggel rendelkező, bőrbútorárukkal foglalkozó Pipisz Vilmos utódai cég; 1920-ban a kávéház fölötti félemeletet eredetileg elfoglaló télikert lakássá történő átalakítása; a 30-as és 40-es évek sorozatos átalakításai,6 9 vagy a második világháborút követő részleges helyreállítási munkálatok, s az új rezsim elképzeléseinek megfelelő módosítások.70 Az új és lényegében ma is eredeti formájában látható épület négy önálló házat egyesít.7 1 A négyből hármat egy üvegkupolával fedett földszinti átjáró köt össze, kereszthajós templomra emlékeztetően, melyet három utcai frontja felé a híres kovácsoltvas páváskapuk zárják le. A negyedik épületrészt egészen önállóan képezték ki a Mérleg utcai oldalon. Főbejárata csaknem teljesen a Lánchíd tengelyében áll és monumentalitásával hívja fel a Budáról Pestre igyekvők figyelmét. Ez a főbejárat vezet a belső udvarként kiképzett átjáróhoz, melyen át a Zrínyi utcába és a Mérleg utcába, továbbá a három fő- és a három melléklépcsőhöz, valamint a 'bazársorhoz' lehetett eljutni. A Zrínyi utcai épülethez a Kossuth-, a Mérleg utcaihoz az Andrássy-, a középső tömbhöz pedig a Gresham-lépcső — három melléklépcsőjével — tartozik. Ez utóbbi előtt egy pihenőpadot is kialakítottak. A lépcsőházakban egységes, szecessziós betűtípusú feliratok, emelet- és ajtószámjelzések voltak, ezek némelyike még ma is látható. Továbbá a lépcsőházak rácsozata, a belső függőfolyosókéhoz7 2 hasonlatosan, a három passzázskapu pávamotívumát ismételgetik más madármotívumokkal kiegészítve. A belső terek burkolatának kiképzésére, így a lépcsőházakra is, jellemzők a mennyezeti stukkók, a virág-, illetve hullámmotívumok alkalmazása, valamint az ablakok színes Tiffany-féle opalizáló üveggel való díszítése. Az egyes lépcsőházak névadóinak üvegre festett portréi közül csupán a Kossuth-lépcső ablaka maradt meg épségben.7 3 A négyemeletes, mozgalmas és dekoratív főhomlokzatot a közép- és két oldalkiszögellés tagolja. Homlokzatának lábazata gránitból, a főhomlokzat sóskúti és antalbányai kőből, két oldalhomlokzata magyar trachitból készült. Bronz ékesíti a boltkapuzatot, amelyet ráadásként svéd gránitpillérek is díszítenek. Gazdag szobrászati kiképzésében Maróti Géza és Teles Ede is részt vettek: Maróti mintázta meg az első emeleti ablakok fölötti figurákat, amelyek a munkával teli, 68 A pincében például egy tekepályát is kialakítottak, s jóllehet az eredeti terveken a kuglipálya megnevezés szerepel, a helyiség alakjából és méretéből az előbbi funkció valószínűsíthető. Fővárosi Tervtár-archívum 24.515-ös helyrajzi szám alatt összegyűjtött tervek alapján. 69 Itt említhető, hogy a MAORT II-IV emeleti hivatalos helyiségeit lépcsőkkel kötötték össze, melynek érdekessége, hogy az alsó két szintnél egy csigalépcsős megoldást választottak. U.o. 70 Uo. 71 A telek helyrajzi számát a korábban érvényben lévő 754-es számról 1926-ban változtatták a ma is hatályos 24.515-es számra, s ezzel egyidőben vonták össze a kettős házszámot is (5-6-ról 5-re). 72 A belső függőfolyosók alkalmazása a bérházépítkezéseknél csak a századfordulót követően terjedt el, s így modern megoldásnak számított. Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest. Bp., 1995. 39-40. 73 Varga i.m. 84-86.
