Századok – 1999
Közlemények - Mányai Csaba–Szelke László: Fejezetek a Gresham-palota történetéből III/593
604 MÁNYAI CSABA-SZELKE LÁSZLÓ illetve a gondtalan életet szimbolizálják. Teles a névadó Sir Gresham portréját, valamint az első emeleti középerkély két fekvő alakját készítette el. A középkiszögellés negyedik emeletén található az életkorokat vagy évszakokat szimbolizáló, Ligeti Miklós által készített négy herma alak. A két oldalkiszögellés oromzatán látható két relief figurát, melyek a művészetet és a tudományt jelképezik, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid készítette. A homlokzaton alkalmazott üvegmozaik díszítéseket, a lépcsőházak ólomüveges ablakait és az épület belsejében lévő díszüvegképeket Róth Miksa készítette. Az átjáróban az architektonikus részeket a pécsi Zsolnay-gyár által készített színes égetett kerámialapokkal burkolták, míg üvegtetejét Luxfer prizmaüvegezéssel látták el, melyet különösen érdekessé tett, hogy kívülről egy külön védő üvegborítást kapott. Ez az üvegtetős megoldás különleges fényhatást és hangulatot biztosított a belső udvarnak. Ezt a belső udvart a három páváskapu zárta le, melyek a főlépcsőházak rácsozatához hasonlatosan Jungfer Gyula műhelyéből kerültek ki. A páváskapukat az idő tájt egyedülálló módon elektromos vezérlés sülyesztette a pincébe. A négy főlépcső és a főlépcsőházak falainak burkolatai nemes ruszkicai fehér márványból készültek. A hatalmas belső tereket az akkor legkorszerűbb statikai módszerekkel biztosították. A Duna vízszintingadozásai ellen az épületet a pince alatt egy két méter vastag betonlap biztosította. A pincefalakat ólommal bélelték, a földszint és a félemelet szögecselt acéloszlopos és acélszekrény-tartós megoldással készültek. Ezzel a technikával tudták biztosítani az első emeleti irodák legjobb alaprajzi kiképzését. Az épülethez külön terveztek elektromos díszkivilágítást is, amely 1907-től működött.74 A földszinti átjáróban, a passzázsban bazársor kapott helyet. A polgári fogyasztói kultúrát a múlt század végén két jellegzetes forma jellemezte, a bazár és a nagyáruház. A többféle tömegárut egyszerre s egy helyen eladásra kínáló bolti formának — több európai nagyvároshoz hasonlóan — az első nagyáruházakkal nagyjából egyidőben meghonosodó bazár felelt meg Budapesten. A bazársoroknak a nagyvárosokban a 19. század derekától igazán divatba jövő s egyre szélesebb körben elteijedő passzázsok adtak otthont, melyek ily módon mindenhol meghonosították a vásárlás ezen új stílusát. Maguk a passzázsok kiemelkedő építészeti attrakciót jelentettek, amennyiben egyszerre jellemezte őket a modern technológia és a művészi igényesség. A nagy belső terek lefedését a kupolás vasszerkezetek és az üveg kombinálásával tették látványossá. Az egyre személytelenebbé váló városi utcákkal ellentétben a bensőségesebb, kizárólag luxuscikkeket kínáló belső udvarok, s így a Gresham-palota átjárója is, a nagypolgári és felső középosztálybeli rétegek kedvelt bevásárló és találkozóhelyeivé váltak.75 A földszinten és a félemeleten tehát üzlethelyiségek voltak, míg a középső épület első emeletét az életbiztosító irodái foglalták el. Az épület egyéb részeit modern és elegáns bérlakások foglalták el, melyek fenntartását csak az arisztokrácia és a nagypolgári réteg engedhette meg magának.7 6 Minden házban az I—III. 74 A Gresham életbiztosító társaság épülete Budapesten. Építő Ipar. 1908. márc. 1. 87-89., Adalékok a Lipótváros történetéhez. Π. köt. Bp. 1988. 279-281., Gábor i.m. 32., Gábor: Képeslapok i.m. 70-71. 75 Gyáni i.m. 65-67. 76 Az európai nagyvárosokhoz hasonlóan, a század utolsó évtizedeiben Budapesten is elterjedtek a soklakásos és többemeletes bérházak, melyek sokszor még a nagypolgári igények kielégítésére is alkalmasak voltak. Gyáni i.m. 35-40.
