Századok – 1999
Tanulmányok - Kristó Gyula: I. Károly király főúri elitje (1301–1309) I/41
I. KÁROLY KIRÁLY FŐÚRI ELITJE (1301-1309) 57 utóbbi adatok ismeretében inkább arra gondolhatunk: a 4. hellyel nem a távol maradt Csák Mátét becsülték meg, hanem családja tekintélye révén Fülöp érdemesült erre. A lista 5-6. helyén alkalmasint olyan személyek fordulnak elő, akik nem voltak úri genusok, tagjai. Az 5.-nek említett Pozsegai Istvánt Bágyon fiának mondják 1309-ben. Feltételesen tekintette a Csák nem tagjának Engel Pál,117 esetleg azért, mert a Csák nemben 1271-ben előfordul egy Bágyon nevű személy,11 8 aki szereplésének ideje okán valóban lehetett — a valamivel több mint egy emberöltővel később felbukkanó — Bágyon fia István apja. Ugyanakkor az 1271. évi Bágyon Zaránd megyei illetékessége kevésbé egyeztethető össze Bágyon fia István Pozsegai jelzőjével. Nagyobb valószínűség szól amellett, hogy István az 1270-es években szereplő Bágyon zalai ispán fia volt, aki testvérével, Miklóssal együtt a korszak okleveleiben többször szerepel.11 9 Ok lehettek azok a Bágyon-fiak, akiknek, valamint Héder Henriknek Pozsega megyét egészen Pozsegavárig dúló hadai felett — 1310. évi királyi oklevél szerint — a Dorozsma nembeli Garai Pál győzelmet aratott.120 Az oklevélben elmondott események sorrendje alapján ez 1304 előtt történhetett. Eszerint Bágyon fia, István előbb Károly király ellenfele volt, s utóbb (mindenesetre 1309-et megelőzően) csatlakozhatott annak párthíveihez. Ezt követően hűségesen kitartott a király oldalán, az 1312. évi rozgonyi csatában életét vesztette.121 A 6. helyen említett Forrói Aladár szintén nem tartozott úri nemzetségbe. Magas kort érhetett meg, mivel már az 1260-as évek első felében ifjabb királynéi tárnokmester volt.12 2 Pályája későbbi szakaszaiban szintén a királynék környezetében forgolódott. Királynéi udvarbíróként szerepel 1290-ben12 3 éppen úgy, mint 1309-ben.12 4 Családja híven kitartott Károly pártján, Aladár fia, Jakab 1312-ben a rozgonyi csatában életét áldozta az uralkodóért.12 5 A listában soron következő Csák Péter és Márk a nagy hatalmú trencséni oligarcha, Csák Máté unokaöccsei voltak, annak a Csák Istvánnak a fiai, akiről fentebb már megemlékeztem, hiszen 1302-ben és 1304-ben Károly hatalmi elitjének tagjaként szerepelt. Az általa elért legmagasabb tiszt az 1280-ban betöltött bakonyi ispánság volt. A 14. század elején István Károly király mellé állt, s megmaradt hűségén 1307-1309 között bekövetkezett haláláig.126 Fiai az ő nyomdokába léptek, és elfoglalták helyüket az uralkodó hatalmi elitjében. Kettejük közül azonban Péter rövid időre megtántorodott; feltételezhetően akkortájt, amikor Csák Máté is támadást intézett Buda ellen (vagyis 1311 júniusában),12 7 Péternek a király iránt ellenséges serege a királyi székhelyül szolgáló Buda városát naponta támadta.12 8 Hűtlensége egy másik oklevélben is nyomot 117 Engel Pál: a 20. jegyzetben i. m. 471. 118 Karácsonyi János: a 26. jegyzetben i. m. 364. 119 Johannes de Thurocz, Chronica Hungarorum. II. Commentarii. 2. Ab anno 1301 usque ad annum 1487. Composuit Elemér Mályusz. Adiuvante Julio Kristó. Bp., 1988. 54. 120 Anjou-okit. II. 855. szám. 121 SRH. I. 489. 122 Zsoldos Attila·, a 94. jegyzetben i. m. 351. 123 Szentpétery Imre-Borsa Iván: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II/4. Bp., 1987. 4015. szám. 124 Anjou-okit. II. 793., 794. szám. 125 SRH. I. 489. 126 Kristó Gyula: a 27. jegyzetben i. m. 19., 16. 127 A 14. jegyzetben i. m. 90. 128 Anjou-okit. IV 385. szám.
