Századok – 1999
Közlemények - Mányai Csaba–Szelke László: Fejezetek a Gresham-palota történetéből III/593
FEJEZETEK A GRESHAM-PALOTA TÖRTÉNETÉBŐL 601 helyére a modern, luxuskivitelű Gresham-palota épült. A beruházás értéke mintegy 3 millió koronára rúgott, melyben benne foglaltatott mind a Nákó-palota 1903 folyamán elvégzett bontása, mind a Gresham 1904-1906 közötti kivitelezése5 6 . Bár sokan sérelmezték a régi épület eltűnését és a Ferenc József tér korábban egységes összképét is megbontotta az új palota, mégis az építés mellett döntöttek a tulajdonosok, hiszen a Társaság igényei megkívánták az átalakítást5 7 . Sőt érthető a döntés annak tükrében is, hogy a pénzintézetek székházai önmaguk reklámjának szerepét is betöltötték, amennyiben fel kellett hívniuk az ügyfelek — a potenciális üzletfelek — figyelmét, azt segített a konkurrenciáról magukra irányítani, és emellett anyagi stabilitásukat is érzékeltethették5 8 . Az épület jól illeszkedik a századfordulón már hazánkban is meghatározó művészeti irányzat, a szecesszió kereteibe. A szecesszió szakítani kívánt a historizáló stílusirányzatokkal és megpróbált az építészet, a képző- és iparművészet minden ágára érvényes stílust teremteni, az összművészetek szintézisének gondolatát kívánta megvalósítani. Magyarországon az építészet terén az új stílus legjelesebb képviselőjének Lechner Ödön számított, aki először próbálta meg sikeresen ötvözni a keleti építészet (japán, indiai és perzsa) elemeit és a magyar hagyományokat59 . A szecessziós épületekre egyébiránt általában jellemzők a különleges szerkezetek alkalmazása, a dekorativitás, a meglepő építészeti megoldások, a stilizált növényi és állati ornamentika, a mozaikok, az üvegfestmények, művészi kovácsoltvas díszítések és az építészetben eladdig elhanyagolt színkompozíciók (arany, ezüst, kék, lila, okkersárga) használata. Gyakori volt a zománc, a kerámia, a szőnyegkészítés és a gobehnművészet új technikáinak keresése és gyakorlati alkalmazása. Magyar földön ezeknek legrangosabb képviselőit a Körösfői Kriesch Aladár és Nagy Sándor által vezetett gödöllői művésztelep gyűjtötte maga köré6 0 . Róth Miksa üvegablakai6 1 és 56 Pásztor, i.m. 211-213. Az építkezésekről filmvelvételt is találhatunk, hiszen a mozgóképgyártás úttörője Luméire ekkortájt készített felvételeket Budapesten. Ezek közt akad olyan is, amelynek hátterében a Gresham-palota építését láthatjuk. A felvételek megtalálhatók a Magyar Bálint által 1962-ben készített Lumière féle filmösszeállításban, mely a Magyar Filmintézet archívumában fellelhető. 57 A Gresham mellett a szintén a századforduló táján épült Pesti Kereskedelmi Bank palotája is hozzájárult a tér összképének megváltozásához. Volt olyan felvetés is egyébiránt, hogy az önkormányzat szerezze meg a Nákó-házat és szolgálja a város fejlesztését egy új közforgalmi út kialakításával. Az épület, s így a döntés joga is, azonban a Biztosító Társaság tulajdonában maradt. A munkálatokat megkezdték, s már 1905 májusában a Hungary című folyóirat - nyomtatásban először- képet is közölt az új palotáról. Hungary 1905. szept. 15. 11. 58 Kabdebó Gyula: A Gresham-palota Magyar Építőművészet 1907/12 16. A szakirodalomban sok helyütt és rosszul hivatkoznak erre a cikkre - hiszen a Budapest Bibliográfiától Gábor István könyvéig mindenki a Magyar Iparművészetre hivatkozik ugyanezzel a dátummal -, ráadásul a cikk a palota építéséről konkrét adatokat nem tartalmaz - bár gazdag képanyag társul hozzá -, hanem témája inkább az életbiztosítóval kapcsolatos. A cikk, amelyből pédául Gábor István a Greshamre vonatkozó konkrét adatait meríthette: A Gresham életbiztosító társaság épülete Budapesten. In: Építő Ipar. 1908. márc. 1. 87-89. 59 Lechner Ödön (1845-1914) volt a kornak az a kiemelkedő egyénisége, akinek az önálló magyar formanyelv megteremtésére irányuló kísérletei összefoghatták a magyar szecesszió úttörő törekvéseit. Lechner Ödön: „Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz." Művészet 1906. 1-18., Bálint Aladár: Lechner Ödön. Nyugat 1914. június 16., Lechner Ödön: Önéletrajzi vázlat. A Ház. 1911. 9-10. 343-365. 60 Petrouics Elek: A gödöllői telep kultúrtörekvéseiről. Magyar Iparművészet. 1909/1. 5-26., Beck Ö. Fülöp: A gödöllőiek. Nyugat 1909. november 16. 524-529. 61 Róth Miksa: Az üvegfestésről. Magyar Iparművészet. 1916. 76-86., Róth Miksa: Az üvegfestészet negyven éve. Magyar Iparművészet. 1924. 41-44.
