Századok – 1999
Közlemények - Mányai Csaba–Szelke László: Fejezetek a Gresham-palota történetéből III/593
600 MÁNYAI CSABA-SZELKE LÁSZLÓ keletre fekvő működési területekre is kiterjedt5 1 . Ez a struktúra 1904-ben módosult, amikor is a keleti területek irányítása a konstantinápolyi és kairói fiókokhoz került át5 2 . Ez volt az az időszak, amikor a biztosítótársaságot számos támadás és kritika érte. A korabeli álláspontokat jól tükrözi, hogy a szaklapokban megjelent tanulmányok sokszor homlokegyenest ellenkező nézetek mellett foglalnak állást a saját álláspontjukat alátámasztó adatok felmutatása mellett. Ezek alapján valószínűnek látszik, hogy a politikai és gazdaságpolitikai érdekek is fontos szerepet játszottak e csatározások kialakulásában5 3 . Mindenesetre a Társaság a századfordulón a Nákó-palota bontását és egy új, a kor igényeinek jobban megfelelő székház építését határozta el. Ez volt az az időszak ugyanis — a kiegyezéstől az első világháborúig —, amikor a magyar gazdaság számára, történelmében addig talán egyedülálló módon lehetőség nyílt a fejlettebb nyugati államokkal való szorosabb kapcsolatok kialakítására, s ezzel megcsillant a remény a felzárkózás megkezdésére is. Sajnos azonban a látványos fejlődés főként Budapestre és néhány nagyvárosra korlátozódott. Ráadásul Magyarország számára rendkívül kedvezőtlenül alakult az a folyamat is, melynek során a számunkra meghatározó Ausztria végleg az európai gazdaság perifériájára szorult. Emiatt váltak kiemelkedő jelentőségűvé hazánk számára a nyugati nagyhatalmakkal kialakítható tartós gazdasági kapcsolatok. II. A Gresham Életbiztosító Társaság palotája „Ezen palota ő cs. és Apostoli Kir. felsége I. Ferenc József uralkodása alatt, 1906. évben készült el. Tulajdonos és építtető: The Gresham Életbiztosító Társaság. Tervezte és az építkezést vezette vágfalvi Quittner Zsigmond műépítész. Építőmester: Mann József. "54 A századfordulót, vagyis a Millennium eseménydús évét követően a budapesti építőiparban egy viszonylag tartós válság és pangás volt tapasztalható, melyet a század első éveiben még egy nagy építő sztrájk is tetézett5 5 . A fővárosban csak elvétve akadt időközönként egy-egy jelentősebb építkezés, ezek azonban többnyire a Lipótváros területén valósultak meg. A kivételek közé tartozott a század első éveinek az a hatalmas beruházása, melynek eredményeképp a Nákó-palota 51 Magyar Pénzügy uo. 6. 52 Hungary 1905. május 15. 8-10. 53 Magyar Pénzügy uo. 5., Hungary uo. 8., Dr. Radák István: The „Gresham" Életbiztosító Társaság panamája. Bp. 1904. Igaz ugyan, hogy a század első éveit követően egy viszonylag kis mértékű és lassú, de folyamatos hanyatlást tapasztalhatunk a társaságnál egészen magyarországi tevékenységük 1921-es felfüggesztéséig, de ez nem feltétlenül köthető össze, akár csak áttételesen sem, a társaság rossz gazdálkodásáról szóló vádak valóságtartalmával. Igazolásuk vagy cáfolatuk komoly gazdaságtörténeti elemzést igényelne a társaság magyarországi, illetve európai tevékenységét illetően, beleértve azoknak a komoly jelentőséggel bírható politikai érdekeknek is a figyelembevételét, amelyek képviseletére potenciálisan alkalmas lehet egy egész Európát behálózó gazdasági társaság. 54 A szöveg a főkapu bal oldalán található márványtáblán olvasható, míg a jobb oldali angol nyelvű tábláról megtudhatjuk, hogy a Gresham Életbiztosító társaságot 1848-ban alapították. 55 A Gresham átadása az építése alatt folyó sztrájk ellenére időben megvalósult. Magyar Építőművészet, 1908/3 28., Gábor i.m. 32.
