Századok – 1999
Közlemények - Mányai Csaba–Szelke László: Fejezetek a Gresham-palota történetéből III/593
FEJEZETEK A GRESHAM-PALOTA TÖRTÉNETÉBŐL 599 de a 70-es, 80-as évek során a palota legnagyobb részét a földművelésügyi, ipari és kereskedelemügyi minisztérium foglalta el4 °. A Nákó-palota az 1880-as évektől a már említett Gresham Életbiztosító Társaság tulajdonában volt. A Társaság nevét Sir Thomas Gresham-ről (1518/19-1579) kapta, aki Erzsébet királynő idejében Anglia egyik legkiválóbb kereskedője volt, s az utódok a szigorú kereskedelmi becsület és tisztesség szimbólumaként tartották számon. Valójában Cambridge-i egyetemi tanulmányai után az angol kormány szolgálatába állt, s e minőségében nemcsak tárgyalásokat folytatott a külföldi diplomatákkal, hanem kémkedéssel, valamint hadianyag- és aranycsempészéssel is foglalkozott. Az ő kezdeményezésére hozták létre a Royal Exchange-t (Királyi Tőzsde), melyet 1566-os alapításától kezdve az 1571-es hivatalos névadásig Bourse-nak (Börze) neveztek. Szolgálataiért a királynő udvari kereskedőjévé, majd lovaggá tette. Az ő nevéhez fűződik egy közgazdaságtani megfigyelés, az ún. Gresham-törvény, amely szerint „a rossz pénz kiszorítja a jót", vagyis ha két pénzérmének azonos a névértéke, de nem egyenértékű fémekből verték őket, akkor az értékesebbet fokozatosan kivonják a forgalomból — tezaurálódik vagy külföldre vándorol, mivel hosszú távon és a nemzetközi kereskedelemben a pénz valódi fémértéke a mérvadó —, míg a belföldi tranzakciók és fizetések lehetőség szerint a kisebb belső értékű pénzzel történnek, tehát ez utóbbi forgalomban marad46 . A Társaságot 1847-48 fordulóján alapította a londoni City gazdasági és politikai életének egy tekintélyes csoportja százezer fontsterling alaptőkével, amelynek ekkor csupán egyötöde került befizetésre. A kezdetek kezdetén, az 1848-as évben még csak 158 biztosítási kötvényt értékesítettek 325 fontsterling értékben, de a következő évtizedek folyamán rendkívül gyors növekedésnek és dinamikus teijeszkedésnek lehetünk tanúi4 7 . Az évszázad végére már Európa majd minden országában fiókkal vagy képviselettel rendelkezett4 8 . 1862-ben nyílt meg a Gresham bécsi fiókja, mely működését Magyarországra is kiterjesztette, sőt már 1864-ben képviseletet hozott létre Pesten. Az önálló magyar fiókintézetre azonban 1876-ig kellett várni4 9 . Ezt a fiókot a Ferenc József tér 12. szám alatt jegyezték be, de nemsokára, az 1878-as év folyamán átköltözött az egyik szomszédos épületbe, a Ferenc József tér 5-6. szám alatt álló Nákó-palotába5 0 . Húsz évvel később, 1898. január l-jén pedig megkezdte itt működését az önálló igazgatóság, melynek hatásköre nemcsak Magyarországra, hanem a tőle 45 Építő Ipar 1908. március 1. 87-89., BÉSZ 1903. 316. 46 Ε gazdasági jelenség létezését ugyan már az ókorban is ismerték, de törvényként való megfogalmazására csak ekkor került sor. Először egy 1560-ban kelt angol kiáltványban szerepelt ezzel a szövegezéssel („a rossz pénz kiszorítja a jót"). Közgazdasági Enciklopédia II. Bp. én. 540-541. Britannica Hugarica VIII. Bp. 1997. 28., Révai Nagy Lexikona IX. Bp. 1913. 12., Magyar Pénzügy 1898. No. 27. 5-6. 47 Magyar Pénzügy uo. 5. Közel három évtized alatt az eredeti szerény összegről az éves bevételek 450 ezer fontsterlingre emelkedtek. Jól jellemzik a növekedést a következő adatok: 1875-re, londoni palotájuk alapkőletételének évére már több, mint 60 ezer biztosítotási szerződést kötött, biztosítási alapja meghaladta a 25 millió fontsterlinget és további két milliót fektetett beruházásokba. Alkalmazottainak létszáma pedig már háromezer fölé emelkedett. A század végére az éves bevétel már megközelítette az egymillió fontsterlinget. 48 Uo. 6. 49 Uo. 6. 50 Magyar Compass 1877. V évf. 272.; Magyar Compass 1878. VI. évf. p.307.
