Századok – 1999

Közlemények - Pesti Sándor: A törvényelőkészítés folyamatának fejlődése a dualizmuskori Magyarországon III/579

TÖRVÉNYELŐKÉSZÍTÉS A DUALIZMUSKORI MAGYARORSZÁGON 587 terelnök (!) szaporítani kívánja", és ezen bizottságokban egy-egy új helyet „haj­landó átengedni a függetlenségi pártnak".3 5 Ε mögött azonban az állt, hogy az újonnan hatalomra került Szapáry Gyula, aki több kérdésben szembenállt Tisza Kálmánnal, így próbálta politikai súlyát növelni a még mindig nagyhatalmú előd­jével szemben. Elérte, hogy az új tagok saját hívei közül kerüljenek ki, és céljai elérése érdekében még az ellenzéknek is gesztust tett, bízva abban, hogy ezt majd viszonozza. 36 Ez az eset egyébként a bizottságok megnövekedett politikai jelen­tőségét is jól jelzi. Meg kell még említeni, hogy a Szabadelvű Párt határozta meg az ellenzéken belüli eloszlást is. így az 1890-es létszámemeléskor a 25 fősre duzzadt bizottsá­gokban 3-3 helyet juttatott a Függetlenségi Pártnak és a mérsékelt ellenzéknek (érdekes, hogy addig a minden választáson a függetlenségieknél kevesebb szava­zatot elért mérsékelt ellenzéknek eggyel több bizottsági helye volt), a 17 fős bi­zottságokban pedig 2-2-t.3 7 1892-ben pedig újabb 1 fővel emelték meg a bizottsá­gok létszámát, hogy a közben létrejött Ugron-féle pártnak is legyen minden bi­zottságban egy képviselője.3 8 Hogy az (igencsak megcsappant létszámú) ellenzék helyzete a koalíció kor­mányzása idején sem volt kedvezőbb e téren, jól mutatja Eötvös Károly egyik napirend előtti felszólalása. Ebben kifogásolja, hogy több bizottságban — így az új választójogi törvényjavaslat véleményezésére választott különbizottságban — teljesen mellőzik az ellenzéki képviselőket, ami „mióta magyar országgyűlés van a világon, sohasem volt".3 9 VI. A dualizmus későbbi éveiben, egészen 1913-ig a törvényelőkészítés jogi sza­bályozása a lényeget tekintve nem változott. Apróbb módosítások történtek csu­pán. így 1875-ben a szakbizottságokra is kiterjesztették a határozatképességet, ami szintén szerepük növekedésére utal (először általános többséget követeltek meg, ez azonban gyakran nem jött össze, így a hatékonyabb munkavégzés érde­kében 1887-ben 1/3-ra csökkentették).4 0 1875-ben, 1887-ben, majd 1913-ban a parlament szerepének folyamatos növekedése, tevékenységi körének bővülése kö­vetkeztében növelték az állandó bizottságok számát (zárszámadás-vizsgáló, közi­gazgatási, közgazdasági, foldmívelésügyi és munkásügyi állandó bizottság).4 1 Az 1913-as házszabály részletesebb rendelkezéseket is tartalmaz a bizottsá­gok munkájával, a bizottsági elnök hatáskörével, fegyelmi jogkörével kapcsolat­ban.4 2 Szintén ekkor került be az ügyrendbe, hogy a ház az általa kijelölt bizott­ságnak jelentése beadására záros határidőt tűzhet ki, és amennyiben a javaslatot több bizottsághoz utasítaná, elrendelheti, hogy ezen bizottságok a javaslatot e-35 Pesti Napló 1890. május 10. 36 Pesti Napló 1890. május 14. 37 Pesti Napló 1890. május 11. 38 Pesti Hírlap 1892. február 24. 39 Képviselőházi Napló 1906-11. XXI. k. 88-89. 40 A Képviselőház házszabályai 1875. 114.§. és 1887. 123.§. 41 A Képviselőház házszabályai 1875. 98.§., 1887. lll.§. és 1913. 126.§. 42 A Képviselőház házszabályai 1913. 137.§.

Next

/
Thumbnails
Contents