Századok – 1999
Közlemények - Pesti Sándor: A törvényelőkészítés folyamatának fejlődése a dualizmuskori Magyarországon III/579
TÖRVÉNYELŐKÉSZÍTÉS A DUALIZMUSKORI MAGYARORSZÁGON 587 terelnök (!) szaporítani kívánja", és ezen bizottságokban egy-egy új helyet „hajlandó átengedni a függetlenségi pártnak".3 5 Ε mögött azonban az állt, hogy az újonnan hatalomra került Szapáry Gyula, aki több kérdésben szembenállt Tisza Kálmánnal, így próbálta politikai súlyát növelni a még mindig nagyhatalmú elődjével szemben. Elérte, hogy az új tagok saját hívei közül kerüljenek ki, és céljai elérése érdekében még az ellenzéknek is gesztust tett, bízva abban, hogy ezt majd viszonozza. 36 Ez az eset egyébként a bizottságok megnövekedett politikai jelentőségét is jól jelzi. Meg kell még említeni, hogy a Szabadelvű Párt határozta meg az ellenzéken belüli eloszlást is. így az 1890-es létszámemeléskor a 25 fősre duzzadt bizottságokban 3-3 helyet juttatott a Függetlenségi Pártnak és a mérsékelt ellenzéknek (érdekes, hogy addig a minden választáson a függetlenségieknél kevesebb szavazatot elért mérsékelt ellenzéknek eggyel több bizottsági helye volt), a 17 fős bizottságokban pedig 2-2-t.3 7 1892-ben pedig újabb 1 fővel emelték meg a bizottságok létszámát, hogy a közben létrejött Ugron-féle pártnak is legyen minden bizottságban egy képviselője.3 8 Hogy az (igencsak megcsappant létszámú) ellenzék helyzete a koalíció kormányzása idején sem volt kedvezőbb e téren, jól mutatja Eötvös Károly egyik napirend előtti felszólalása. Ebben kifogásolja, hogy több bizottságban — így az új választójogi törvényjavaslat véleményezésére választott különbizottságban — teljesen mellőzik az ellenzéki képviselőket, ami „mióta magyar országgyűlés van a világon, sohasem volt".3 9 VI. A dualizmus későbbi éveiben, egészen 1913-ig a törvényelőkészítés jogi szabályozása a lényeget tekintve nem változott. Apróbb módosítások történtek csupán. így 1875-ben a szakbizottságokra is kiterjesztették a határozatképességet, ami szintén szerepük növekedésére utal (először általános többséget követeltek meg, ez azonban gyakran nem jött össze, így a hatékonyabb munkavégzés érdekében 1887-ben 1/3-ra csökkentették).4 0 1875-ben, 1887-ben, majd 1913-ban a parlament szerepének folyamatos növekedése, tevékenységi körének bővülése következtében növelték az állandó bizottságok számát (zárszámadás-vizsgáló, közigazgatási, közgazdasági, foldmívelésügyi és munkásügyi állandó bizottság).4 1 Az 1913-as házszabály részletesebb rendelkezéseket is tartalmaz a bizottságok munkájával, a bizottsági elnök hatáskörével, fegyelmi jogkörével kapcsolatban.4 2 Szintén ekkor került be az ügyrendbe, hogy a ház az általa kijelölt bizottságnak jelentése beadására záros határidőt tűzhet ki, és amennyiben a javaslatot több bizottsághoz utasítaná, elrendelheti, hogy ezen bizottságok a javaslatot e-35 Pesti Napló 1890. május 10. 36 Pesti Napló 1890. május 14. 37 Pesti Napló 1890. május 11. 38 Pesti Hírlap 1892. február 24. 39 Képviselőházi Napló 1906-11. XXI. k. 88-89. 40 A Képviselőház házszabályai 1875. 114.§. és 1887. 123.§. 41 A Képviselőház házszabályai 1875. 98.§., 1887. lll.§. és 1913. 126.§. 42 A Képviselőház házszabályai 1913. 137.§.
