Századok – 1999
Közlemények - Miru György: A reformpolitika esélyei a kiegyezést követő években III/543
554 MIRU GYÖRGY és neves publicista viszont nem osztotta Szentkirályi véleményét, a középpárt létrejöttét veszélyesnek, sőt kivihetetlennek tartotta, mert az átalakulás idején a szavazatok elforgácsolódnának, s a minisztérium elveszíthetné biztos hátterét. Ezért inkább egy megtisztuló Deák-párttól várta az alkotmányos élet fel-frissítését. Ügy gondolta, ha a párt határozott célokat tűzne maga elé „ő volna maga ama középpárt, mely a miniszteriálisak, ókonzervatívak, ultramontánok és az államjogi ellenzék sorai közt a haladás.. .jelvényét lobogtatva megválthatna bennünket a formalizmus lánczaitól. " (Reform 1872. 15. sz.) Mégis voltak, akik egy új párttal próbálták meg a pártok szabadelvű elemeinek koncentrálását. A reformpárti szerveződés Az 1872-es választások előtt a Delejtű majd a Haladás körül indult el a Reformpárt szervezése, azon balközépiek kezdeményezésére, akik az év elején fordítottak hátat pártjuknak. Csatlakozásra szólították fel mindkét nagy párt képviselőit, de várakozásuk túlzottnak tűnt. Néhány város, mint Temesvár, Pozsony baloldali köre a Reformpártéhoz hasonló programot adott ki, akárcsak a Somogy megyében „Független Párt" néven alakult csoport, amely elfogadta az 1867. XII. törvénycikket, igaz nem tartotta azt sérthetetlennek. A Reform ebből arra következtetett, hogy a középpárt nem az országgyűlésen fog szerveződni, hanem az ellenzéki megyékben és városokban (1872. 49. sz.). Tény, hogy a párt több jelöltet is állított a választásokon, de eredményesebb volt mind az akkori, mind a választásokat követő országgyűlésen a már megválasztott képviselők közti szervezkedése. A Reformpárt nem követelt tagjaitól pártfegyelmet, mert csupán az elvi egységet tartotta jogosultnak. A Haladáspárt részletes programját gróf Károlyi Ede és a geológiában, statisztikában, oktatáspolitikában is elmélyült kiváló államjogász, Schvarcz Gyula készítette el.4 7 Schvarcz, aki a hatvanas években sorra jelentette meg közoktatási tárgyú statisztikáit és tervezeteit,4 8 1868 őszén független baloldali képviselőként került a parlamentbe, s leginkább a Szélbal nézeteivel azonosult. Az 1870-es költségvetés vitájában elmondott beszédében, amit politikai röpiratként is kiadott, azért támadta a kiegyezéses rendszert, mert úgy látta, hogy a közös hadsereg, a nagy adminisztráció és a mindent, a mit a törvényhozás az utolsó öt évben alkotott kétségessé tegyen. Mert csak ha ez lehetséges, csak akkor lökheti el magától a Deákpárt szabadelvű része a conservativ elemeket..." (.Delejtű 1872. 12. sz.) Szabad Sajtó 1872. 2. sz. 47 Schvarcz Gyula programja (Pest, 1872) Gróf Károlyi Ede programja a Haladásban (1872. 28-29. sz.) jelent meg, s kivonatos programot közölt a lap 4. és 7. száma. Megjelent Vajna Miklós és Pázmándy Dénes haladáspárti képviselőjelöltek programja is (Haladás 1872. 42., 59. sz.). Programértékű volt a Reformpárt által az 1872-es országgyűlés felirati vitájában benyújtott javaslat is CKorunk 1872. 150. sz.). 48 Schvarcz Gyula: Két röpirat a közoktatás körül (Pest, 1866) Uő. A közoktatásügyi reform mint politikai szükséglet Magyarországon (Pest, 1869) Uő. Hogy vezessük jövőre a hazai közoktatásügy statistikáját (Pest, 1866) Uő. Magyarország összes elemi tanodáinak statistikája (Pest, 1867) Uő. Magyarország tanítóképezdéinek statistikája, különös tekintettel a r. kath. tanítóképezdéinkre (Pest, 1868) Uő. Részletes statistikai kimutatások Gömör megye elemi tanodáiról (Pest, 1869) Uő. Részletes statistikai kimutatások Ung megye elemi tanodáiról (Pest, 1869) Uő. Részletes statistikai kimutatás Abaúj megye elemi tanodáiról (Pest, 1870).
