Századok – 1999

Közlemények - Szabó Csilla: A politikai elit függetlenségi ellenzékének szervezeti formálódása Magyarországon; az 1860-as években: a 48-as Párt megalakulása II/519

532 SZABÓ CSILLA vatív nézeteket hirdető képviselőket.7 8 A Pesti Napló „öröm-harsonát fújva"79 számolt be a régen óhajtott nemzeti egység megvalósulásáról: „Az óhajtás, a vágy - tisztába hozni helyzetünket, s a kötelesség - segítni országossá vált szegénysé­günkön, az az egyetértést oly általánosan érzett napi szükségként ismerteté meg, hogy közös bajunk gyógyforrásánál letesszük öröklött hibánkat - mi nem pártos­kodunk. Ez elnevezés alatt, a nemzet képviselői, ugyanazon zászló alatt állunk; nem külön válva, hanem együtt maradva akarjuk boldoggá tenni a hazát, tehe­tőssé a népet".80 A nyilvánosság felé hangoztatott egység politikai indokai azonban sokkal komplexebbek voltak a puszta népboldogításnál. A kérdés az, hogy a Deák neve körül kirajzolódott egység mit jelentett az egyes politikai erővonalak számára. A mérsékeltek nyilván a húsvéti cikkben8 1 körvonalazott deáki politika mögött so­rakoztak fel, amely immár egyértelműen felvetette a közjogi kiegyezés programját. A volt határozati pártiak (a baloldal) viszont az 1861-es második feliratra hivat­kozva tűzték zászlajukra Deák nevét.8 2 Deák személye így kulcsfontosságúvá vált a politikai táborok közötti harcban, az erőviszonyok eldöntésében. A baloldal stra­tégiája azonban sántított. Deákot nem lehetett szétszakítani, nem volt választás 1861- és 1865-ös „énje" között, hiszen nem Deák, hanem a történeti szituáció változott. Maga Deák politikai magatartása nem pálfordulatot mutatott, egysze­rűen hozzáigazította már a reformkor óta következetesen vállalt elveit a számára reális politikai alternatívákhoz.8 3 A mérsékelt, korábbi felirati csoport hamar leleplezte a baloldal ál-egységi taktikáját. A közös képviselői kaszinó, Deák vezéri elfogadása, (hasonlóan az 1861. évi, országgyűlés megnyitása előtt zajlott értekezletekhez) az erőviszonyok felmé­résére, a saját tábor erősítésére szolgált, s nem fejezett ki valódi politikai egységet: „Mintha csak a közép- és baloldalnak, vagy a Deák- és Ghyczy-pártnak eme rész által oly igen sürgetett fúziója...azért lett volna csinálva, hogy nem összeolvadva, hanem összekeveredve könnyebben toborozhassanak közülünk.... A képviselői kör, melyet oly szíves előzékenységgel megosztánk velők, toborzásaik főszínhelye most.... Némelyek, kivált a legszélső balról valók, a mint isten tudnia adta szegé­nyeknek, egész a zaklatásig viszi.... Arrogantiajuk, melylyel a szabadelvüséget, világosságot, hazafiságot, saját kizárólagos monopoljuk gyanánt tüntetik, valóban bosszantó".84 Az utókor csak találgatni tudja, vajon a baloldal stratégiája tudatos hátsó szándékú, bekerítő manőver volt, vagy tényleg 180 fokos fordulatot láttak 78 A Deák-párti képviselőkből alakult kaszinó alapszabályai és a képviselők sk. aláírásai. MOL, R 22., 5. t. 243. sz.; Vö. Takács Péter 1991. im. 218. A kaszinó tagjairól januárban új lista készült, a befizetett tagdíjak alapján. Ebben már kevesebb szélbali képviselő szerepelt, de ennek oka vitat­ható. Hiszen a távolmaradás mellett az is elképzelhető, hogy még decemberben több havi tagdíjat fizettek be, így nevük nem került be a későbbi hónapok befizetői közé. 79 Szász Károly im. 18. 80 Pesti Napló, 1865. december 10. 16. évf./283. sz. 81 Deák Ferenc húsvéti cikke 1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóbem, először kifejezve a magyar politikai elit kiegyezési hajlandóságát. 82 Szász Károly im. 6. 83 A történeti szakirodalom eltérően értékeli Deák politikai magatartását. Vö. Szabad György·. Deák három politikai korszaka In: Magyar Tudomány, 1976/11. sz. és Takács Péter im. 1991. 84 Szász Károly im. 18-19.

Next

/
Thumbnails
Contents