Századok – 1999
Közlemények - Szabó Csilla: A politikai elit függetlenségi ellenzékének szervezeti formálódása Magyarországon; az 1860-as években: a 48-as Párt megalakulása II/519
526 SZABÓ CSILLA egy esetleges pártközi paktum létrejöttét.3 6 Két irányban mozdultak: a társadalom és a párt egy vezető embere felé. A határozati párt „szélső árnyalata" Ί847 vagy 1848' címmel röpiratot bocsátott ki Debrecenben, július 21-én. A röpirat beszámolt a határozati párti erők széthúzásáról, Tiszáék opportunitásáról, s a kisebbség, az elvhú szélbal túlzott mértékűdiáttérbe szoríttatásáról.37 Feltűnő, hogy a kiadvány nem a Deák vezette feliratiaK, hanem saját pártja, a határozati párt „megalkuvó" szárnya ellen intézett éles támadást, mintegy megpecsételve, s a közvélemény előtt is felfedve a párt frakcióinak különválását. A társadalmi lojalitás biztosítása mellett — hiszen a közvélemény esetleges bizalma nem volt egyenesen átváltható politikai döntéssé — a szélbal a párton belül is tisztázni kívánta pozícióit. Nyáry Pált, a párt egyik befolyásos személyiségét kötelezték, hogy még a képviselőház nyílt ülése előtt pártértekezleten ismertesse a felirati és határozati javaslatokat.3 8 A remény, hogy a párt többsége továbbra is vállalja a határozati programot és nem áll át a feliratiakhoz, csak ideig-óráig élhetett. Igaz ugyan, hogy a pártközi vegyesbizottságban, a javaslatok elhangzása után Tisza kijelentette, hogy, bár ő maga nem lát tartalmi különbséget az előterjesztések között, s „az egyértelmű eljárás kedvéért" hajlandó elfogadni a feliratot, de „pártja nevében természetesen nincs joga nyilatkozni", mert „a határozati párt tagjai közül... többen ragaszkodtak bizottságuk munkájához",39 végül mégis létrejött az egység. Augusztus 8-án, a javaslatok beterjesztésének ülésén Bernáth Zsigmond képviselő patetikus felszólalásban követelte Deák feliratának azonnali elfogadását, s így sor sem kerülhetett a határozati program ismertetésére. ,A nagy lelkesedést a ház megcselekedte annak rendén s nem lehetett eszélyesen egyebet tenni, mint a rohamnak háboritlan lefolyást engedni".40 Deák második felirati javaslatát a képviselőház egyhangúlag elfogadta, miközben a végképp elhallgattatott szélbal 27 tagja a karzatról nézte „a képviselőknek örömittas elégültségét".4 1 A szélsőbal törekvése, hogy az „illegitim" uralkodóval való lehetetlen kommunikáció miatt oszlassák fel az országgyűlést, végül épp ellenkező irányból valósult meg. Az uralkodó ugyanis elvetette az újabb feliratot, s augusztus 22-én maga oszlatta fel a parlamentet. 36 Kállayék joggal féltek a megállapodástól, hiszen az 1861. július 23-i bizottsági értekezleten a Határozati Párt többségi frakciójának vezetői, Tisza Kálmán és Nyáry Pál a felirati forma mellé álltak. Vö. Szilágyi Virgil levele Kossuth Lajoshoz. Pest, 1861. augusztus 16. In: Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból. III. kötet Szerk.: Helfy Ignác, Bp., 1882. 655. 37 Deák Ferenc beszédei III. kötet im. 97-100. 38 Szilágyi Virgil levele Kossuth Lajoshoz. Pest, 1861. aug. 16. In: Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból. III. köt. 658. 39 A bizottság tagjai: Tisza Kálmán, Várady Gábor és Terényi Lajos. Deák Ferenc beszédei III. köt. 219. 40 Szilágyi Virgil levele Kossuth Lajoshoz. Pest, 1861. augusztus 16. In: Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból. III. köt. 658. 41 Madarász József 1883. im. 343.; Szilágyi Virgil levele Kossuth Lajoshoz. Pest, 1861. augusztus 16. In: Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból. III. köt. 658.; Képviselőházi Napló, 1861. II. kötet LXIII. oü. 279.
