Századok – 1999
Közlemények - Szabó Csilla: A politikai elit függetlenségi ellenzékének szervezeti formálódása Magyarországon; az 1860-as években: a 48-as Párt megalakulása II/519
A 48-AS PÁRT MEGALAKULÁSA 527 Kapcsolat az emigrációval Miközben és miután a szélsőbal országgyűlési küzdelmei kudarcba fulladtak, politikai pozícióik javítása érdekében egy másik terepen is szerencsét próbáltak. Bár eszméikben osztották az emigrációs politikát, a gyakorlatban ki voltak zárva az emigrációs kapcsolatokkal rendelkező hazai titkos szervezkedésből. A kapcsolódási szándékot valószínűleg nemcsak az elvi rokonság, hanem a politikai féltékenység is motiválta, hiszen a titkos szervezet vezetése ekkor olyan határozati párti képviselők (Podmaniczky Frigyes, Károlyi Ede) kezében volt, akik a mérsékeltebb frakcióhoz tartoztak. Megkísérelték hát átvenni a Kossuth-emigráció hazai képviseletének szerepét. Nevükben Mezey Lipót kereste fel Kossuthot 1861 augusztusában, felajánlva a csoport szolgálatait.4 2 S még ugyanebben a hónapban Szilágyi Virgil tollából született egy értesítő levél, amely tájékoztatta Kossuthot a hazai politikai fejleményekről, saját nézeteikről.43 A szélsőbal helyezkedése a Podmaniczky-kör azonnali ellenállási akcióját váltotta ki. Levelek özönében igyekeztek lejáratni a szélsőbalt Kossuth előtt, beszámolva többek között Szilágyi Virgil jellemtelenségéről, Kállay állítólagos kormánybiztosi sikkasztásáról,4 4 Madarász ismeretlen forradalmi árulásáról.4 5 Érdemes megemlíteni, hogy a Kossuthhoz intézett levelek a szélbalt nem a határozati párt (mai értelemben vett) frakciójaként, hanem egy kisebb, de önálló szervezetként jellemzik: „... egy comité..., melynek tagjai tudtunkkal Madarász, Kállay, Szilágyi".46 A leírás jellegét valószínűleg a szélsőbal e három vezetőjével (s nem általában a mozgalommal) szembeni ellenérzések vezérelték. Kossuthról leperegtek a személyeskedő ítéletek, számára a forradalmi eszme és mozgalom volt a legfontosabb. A comitéval nem volt kapcsolata, az országgyűlési szélsőbal ténykedéseit pedig pozitívan értékelte, s utasította hazai összekötőit a kapcsolatfelvételre. Kívánsága ellenére a hazai titkos szervezet monopolizálta a kossuthi politika képviseletét, s elzárkózott a szélsőbaloldali együttműködéstől.4,7 Madarász József, annak ellenére, hogy ismerte a szélbalról beszámoló Kossuth-Jósika-Podmaniczky levelezést,4 8 jóval az események után szerkesztett em-42 Kossuth Lajos levele Jósika Miklóshoz. San Francesco d'Alban, 1861. december 20. In: Kossuth Lajos·. Irataim az emigrációból. III. köt. 678. 43 Szilágyi Virgil levele Kossuth Lajoshoz. Pest, 1861. augusztus 16. In: Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból. III. köt. 653-660. Vö. Szabad György 1967. im. 589-590. 44 Kállay Ödön az 1848/49-es szabadságharc idején kormánybiztosi funkciót töltött be Komáromban. Anyagi visszaélésére nincs bizonyíték. Vö. Szabad György 1967. im. 449., 593. 45 Madarászról azt a hírt terjesztették, hogy amikor forradalmi szerepéért a haditörvényszék felelősségre vonta, azzal védekezett, hogy 1849-ben radikális társaival együtt Kossuth megbuktatására törekedett. VÖ. Jósika Miklós levele Kossuth Lajoshoz. Brüsszel, 1861. április 25. MOL, R 90, I. 3723.; Podmaniczky Frigyes jelentése Magyarországról. In: Jósika Miklós levele Kossuth Lajoshoz. Brüsszel, 1861. december 27. In: Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból. III. köt. 681-683.; Jósika Miklós levele Kossuth Lajoshoz. 1862. január 11. In: Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból. III. köt. 683-884. 46 Podmaniczky Frigyes jelentése Magyarországról In: Jósika Miklós levele Kossuth Lajoshoz. Brüsszel, 1861. december 14. In: Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból. III. köt. 665. 47 Kossuth Lajos levele Jósika Miklóshoz. 1861. december 20. In: Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból. III. köt. 678-679. Vö. Szabad György 1967. im. 592. 48 Madarász különkivonatos jegyzéket készített Kossuth: Irataim az emigrációból III. kötetben megjelent, szélsőbalra vonatkozó levelekből. Madarász József képviselőházi jegyzetei 1861-1887. MOL, R 130, 2. cs./5. t., 11. lap
