Századok – 1999
Tanulmányok - Csapó Csaba: Csendőrség és közigazgatás (1881–1914) III/497
512 CSAPÓ CSABA Győrben 1914-ben az épülő ágyúgyár területén, az építtető cég költségén állítanak fel 3 fős ideiglenes különítményt.5 8 A csendőrség és a megyék illetve községek közötti kapcsolat a szabályozás és annak gyakorlati érvényesülése tekintetében, a rendkívül töredékes levéltári iratok szerint a századfordulótól lényegében nem változott. Ettől az időponttól a városokban történő felhasználásuk feltételeinek megteremtése kapott nagyobb hangsúlyt. Városok Az 1881. évi III. tc. 2. bekezdése Magyarország területét, Budapest kivételével 6 csendőrkerületre osztotta, a 3. bekezdés pedig felszólította a belügyminisztert, hogy a törvényhatósági jogú városok területén teljesítendő szolgálatról külön törvényjavaslatot teijesszen be.59 Az 1882-ben elfogadott törvény /X. tc./ kimondta, hogy a törvényhatósági jogú városok területén a csendőrség állandó szolgálatot nem teljesít és az esetleg tetten ért bűnösöket a helyi rendőrségnek köteles átadni. A rendőrkapitányt vagy helyettesét azonban felhatalmazták, hogy különleges esetekben jogosult a csendőrség segítségét igénybe venni, ha „a csend, rend és közbiztonság az illető városi rendőrség által fenn nem tartható".6 0 Ez a viszonylag ritkán előforduló eset történt meg 1894. decemberében Kassán, amikor a rossz munkakörülmények elleni tiltakozásul 50 rendőr azonnali hatállyal beszüntette a munkát. A főkapitány behívott 50 csendőrt, akik a rendőröket lefegyverezték, majd „internálták".6 1 A törvény legnagyobb hatású intézkedése az a paragrafus volt, amely lehetőséget adott a törvényhatósági jogú városoknak arra, hogy a költségek megtérítése ellenében kérjék a közbiztonsági szolgálat kiterjesztését a városra is. Tisza Kálmán a törvényjavaslat indoklásában egyértelműen megfogalmazta, hogy a városok ezirányú autonómiáját csak ideiglenesnek tekinti és hosszabb távon ott is a csendőrséget kívánja rendszeresíteni.6 2 A törvény megszavazása után 3 város — Baja, Nagyvárad és Újvidék — azonnal jelezte, hogy térítés ellenében a közbiztonsági szolgálatot átadná a csendőrségnek és erről az illetékes kerületi parancsnokságokkal meg is kezdték a tárgyalásokat, amelyek azonban nem vezettek eredményre.6 3 A kért csendőrségi létszámot ekkor még a városok állapíthatták meg, ennek ellenére a költségekben nem sikerült megegyezniük. Nagyváradon a rendőrségre fordított 13 000 Ft-os kiadás helyett a csendőrség felállítása 9000 Ft egyszeri beruházási és 17 000 Ft rendszeres éves költséggel járt volna, amit a város nem tudott előteremteni.64 Baján a város 3 éves próbaidős szolgálatot szeretett volna, a Belügyminisztérium ezzel szemben ragaszkodott a végleges megoldáshoz.6 5 58 MOL Κ 27 1914. május 28. 59 Magyar Törvénytár 1881. évi törvénycikkek 6. 60 Magyar Törvénytár 1882-1883. évi törvénycikkek. Bp. 1896. 19. 61 Rendőri Lapok 1894. december 16. 62 Az 1881-1884. évi országgyűlés képviselőházának irományai V 273. 63 MOL BM Κ 148 86. 1883. IX. C. 4899/eln. sz. 64 MOL BM Κ 150 1235. 1884. VII. 3. 21794. sz. 65 MOL BM Κ 150 2467. 1894. VII. 1. 18511. sz.
