Századok – 1999
Tanulmányok - Csapó Csaba: Csendőrség és közigazgatás (1881–1914) III/497
Csapó Csaba CSENDŐRSÉG ÉS KÖZIGAZGATÁS (1881-1914) A közigazgatás első önálló megjelenési formájában tulajdonképpen rendészeti tevékenységében mutatható ki. A 14-15. sz.-i felfogás szerint a „politia" lényegében magában foglalta a teljes államigazgatást, amelyhez természetszerűleg hozzátartozott az azzal szerves egységben megjelenő törvénykezés is.1 A közigazgatás 16-17. sz.-ban kezdődő belső tagolódása -hadügy, pénzügy, igazságügy- mellett az államügyek feletti korlátlan rendelkezés változatlanul az abszolút uralkodók hatáskörében maradt. A polgári átalakulásnak jutott az a feladat, hogy a hatalommegosztás elvére alapozottan — a törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztásával — kijelölje a közigazgatás helyét az államéletben. Magyarországon az 1848-as törvények a rendi különbségek megszüntetésével népképviseleti alapokon álló közigazgatási szervezet alapjait tették le, amelyek azonban az idő rövidsége miatt csak néhány kerettörvény megalkotását jelentették. A szabadságharc leverését követően a magyar korona országainak különállását megszüntették, az addigi megyei, városi, községi autonómiát az államhatalom egysége váltotta fel. Az uralkodótól a legkisebb rangú hivatalnokig a kötelező utasításrendszer és felelős végrehajtás jellemezte a szisztémát.2 Az 1867-es kiegyezés ebben a tekintetben az 1848-as állapotok visszaállítását, a vármegyei közigazgatás helyreállítását jelentette. A helyzet annyiban módosult, hogy amíg 1848 előtt a vármegye a polgári átalakulás egyik fő védőbástyájaként pozitív oldaláról jelenhetett meg, addig 1867 után ez a — lényegéből következően defenzív — állapot már a központi érdekérvényesítés, a helyi feladatok megoldásának gátjává vált. Elkerülhetetlenné vált tehát a közigazgatás széleskörű átalakítása.3 Lényegében ez a kettősség figyelhető meg a rendvédelmi szervek 1867-1881 közötti szabályozásánál is. Az 1867. márc. 17-i koronatanács a cs. kir. csendőrség magyarországi ügyeit az osztrák minisztériumokkal közösen elintézendő kérdések közé utalta,4 majd Ferenc József márc. 23-án kiadott rendeletével — Erdély és Horvát-Szlavónország kivételével — feloszlatta Magyarország területén a szervezetet és hatáskörét az országos és a helyhatóságokra bízta.5 1 Magyar Alkotmánytörténet, szerk. Mezey Barna Bp. 1995. 295. 2 Uo. 305-307. 3 A közigeizgatás kiegyezést követő megreformálásához 1. Stipta István·. Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Bp. 1995. 125-191. és Magyarország története 1848-1890 főszerk. Kovács Endre Bp. 1979. II. 837. 4 Magyar Országos Levéltár (MOL). Miniszterelnökségi Levéltár, Minisztertanács (K 27) 1867. márciusl7. 5 Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára (MTRT) 1867. Pest. 1868. 51.
