Századok – 1999

Tanulmányok - Cieger András: A politika forgószínpadán: Lónyay Menyhért útja a politikában (1873–1875) III/463

LÓNYAY MENYHÉRT A POLITIKÁBAN 465 Kálmán, Tisza Kálmán) Lónyay határozatlanságát kihasználva ismét politikája és személye ellen szólaltak fel (leginkább vasúti ügyeit támadták).6 Lónyay ezek után idejének legnagyobb részét távol a nagypolitikától, Tirolban illetve Hunyad megyei birtokán töltötte. Az íráson kívül birtokai irányításával és saját, valamint családja pénzügyeinek intézésével foglalkozott. Komolyan tervezgette például egy önálló vasércbánya és vaskohó létesítését birtokán.7

A család pénzügyei pedig különösen sok gondot okoztak számára (pl. fia, Béla és testvére, János adósságai), amelyek megoldását politikai bukása és az 1873-ban bekövetkezett gazdasági válság is megnehezítette.8 Lónyay tehát a nyílt politizálástól visszavonult. Ghyczy Kálmánnak, régi barátjának írt békülő levelében erről így írt: „Te most már nem vagy a Képviselőház tagja, én még ugyan vagyok, de azok közé tartozom, kik nem kívánnak tényleg részt venni a mostani politikai mozgalmakban."9

Az őszi miniszterválság azonban őt is kimozdította passzivitásából. 1873 novemberében ugyanis — Kerkapoly Károly pénzügyminiszter lemondásával szinte egy időben — jelent meg munkája az ország pénzügyi helyzetéről, mely a Közügyeinkről címet viselte. Lónyay ugyan már munkájának bevezetőjében leszögezte, hogy nem önvédelemből és nem is aktuálpolitikai célzattal vetette papírra gondolatait, azonban ez erősen megkérdőjelezhető: „vettem hozzám intézett szíves soraid, melyekben kifejtetted azon nézeted, hogy 'pénzügyi politikánkban nagy fordulatnak kell beállani', továbbá 'a kevés hivatottak egyike Te vagy kinek szavát ily nagy válságos pillanatban nem nélkülözhetni.' Ez adott bátorságot nézeteim leírni s közzé tenni. Az országgyűlésen ha századrészét is elmondanám könnyen félremagyaráztathatnék A múltról és magamról azért is szólottam, mert szokássá vált a mostani bajok kútforrását az én működésemben keresni." - írta Csengeiy Antalnak.10 A Közügyeinkről lényegében eddigi pénzügyi tevékenységének igazolását, saját gazdaságpolitikai, kormányzati elveinek (lényegében politikai programjának) kifejtését és a jelen kormány bírálatát foglalta magában. Képviselőházi beszédeinek számos gondolata részletesen kifejtve jelenik meg könyvében. Az általa javasolt pénzügypolitika alapja a takarékoskodás volt (magánéletének is egy meghatározó vonásaként említhetjük ezt). Az államnak ezért le kell mondania arról, hogy minden gazdasági folyamatot ő irányítson, minden vállalkozásért ő hozzon anyagi áldozatot, viszont helyet kell adjon a magántevékenységeknek, a társadalom felől érkező kezdeményezéseknek (pl. helyi vasutak, építkezések). Angol és 6 Az 1872-ik évi September l-re hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója, szerk. Nagy Iván. Buda, 1872-73. Pl. 1872. dec. 17. II. köt. 331-337.; 1873. jan. 27., 29. és 30. III. köt. 261-267., 313-324., 342. 7 Lónyay Menyhért feljegyzései 1873. május MTAK Kt. MS 5306/6. 8 A Lónyay-család anyagi problémáiról és vagyoni helyzetéről bővebben: Cieger András, „A Lónyay-Kappel vagyon nyomában. Egy 'újarisztokrata' család vagyoni helyzete és életkörülményei a 19. század második felében" In: Történelmi Szemle 1998. l-2.sz. 87-112. A belpolitikai eseményektől elválaszthatatlan a gazdasági válság folyamatainak megértése, ebben segít Kövér György: 1873. Egy krach anatómiája Bp. 1986. 9 Lónyay Menyhért Ghyczy Kálmánnak MTAK Kt. Ms 4851/499. 1873. nov. 13. Ghyczy Kálmán 1873 november 7-én lemondott, mandátumáról. Lónyay a politikai életben tanúsított viselkedéséért elnézést kért és újra felajánlotta barátságát, melyet Ghyczy válaszlevelében el is fogadott és ő is elnézést kért. Vó. Ghyczy Kálmán Lónyay Menyhérthez MTAK Kt. Ms 5304/216. 1873. nov. 15. Ghyczy egyébként egy hónap múlva visszatért az országgyűlésbe és idővel Lónyay is újra megjelent ott. 10

Lónyay Menyhért Csengery Antalhoz OSZK Kt. Levelestár 1873. nov. 22.