Századok – 1999
Közlemények - Bertényi Iván: Az ún. Kossuth-címer 1848/49-ben II/373
378 BERTÉNYI IVÁN hogy „tétessék a Nemzeti Múzeumba, mint régiség". De „német családbeli emberek fejére ne tétessék soha, mert az ausztriai házból 15 királyaink mind valamennyien megszegték esküjüket." Végül azt javasolja, töröljék el a királyságot, s válasszák Kossuthot kormányzóvá.11 1848. december 2.-án az udvari kamarilla lemondatta V Ferdinándot és a magyar országgyűlés megkérdezése nélkül királlyá tette I. Ferenc Józsefet. Ε jogtalanságra a Marczius Tizenötödike az újság december 5.-i számában a Nemzeti Színház műsorhirdetménye feletti kiscímer koronájának előbb a címer balsarkára akasztásával, majd — a december 9-ei számban — a korona teljes levételével válaszolt.12 A korona nélküli kiscímer a republikánus érzelműek szemében 1848. őszén-kora-telén tehát már egyértelműen a köztársaságot szimbolizálta, azaz nyugodtan mondhatjuk, hogy a sajtóban való szereplése, valamint magánszemélyek által való viselése révén egyre szélesebb körökben ismertté vált már 1849. április közepe előtt is. Bár már 1848. decemberéből ismerünk híresztelést az Országos Honvédelmi Bizottmány korona nélküli címerű pecsét használatára, ez a tények fényében nézve valótlannak bizonyult: a hivatalos magyar szervek egyelőre megmaradtak a koronás magyar címerek használata mellett. S itt nem csupán egyfajta óvatosságról volt szó. V Ferdinánd lemondatásánál magyarok nem voltak jelen. A koronás címerű, köriratukban V Ferdinándra utaló pecsétek a nagyobbrészt nem köztársasági érzelmű, a Szent Koronában az önálló magyar államiság szimbólumát látó lakosság számára a heraldika és a szfragisztika nyelvén azt a — hivatalos magyar politika által képviselt — felfogást támasztották alá, hogy hazánk továbbra is V Ferdinánd királyságát ismeri el, s így a fegyveres harc a „trónbitorló" I. Ferenc József ellen folyik. Az ellenséget persze szintén irritálta a korona nélküli címer. Windisch-Graetz és környezete távolról sem úgy értékelte, hogy a korona nélküli címer valamiféle nemzeti szuverenitás és jogrend felszámolását fejezi ki! Amint Becsey Edvárd Madarász Lászlóhoz írt jelentéséből ismert, a Pestre bevonuló „császáriaknak" az egyik első dolga volt 1849. január 5.-én, hogy a korábban a pesti Urak utcájában álló postahivatal falára került korona nélküli címert eltávolítsák.1 3 Az 1849. április 14.-i trónfosztást követően három korona nélküli címer (ha úgy tetszik, s az államfő nevével fémjelezzük őket, három „Kossuth-címer") került a hivatalos szervek pecsétjeire, ill. űrlapjaira, és a pénzekre: a koronátlan nagy, közép- és kiscímer. A nagycímer jelent meg az állampecséten. Ugyanolyan címergyűrűs szerkezetű volt, mint 1848-as elődje. (Fiume címere ezen se szerepelt.) Körirata „A MAGYAR ÁLLADALOM PECSÉTJE 1849" szöveget mutatta. Viszonylag hamar elkészült, Kumorovitz a legkorábbi példányát 1849. április 17.-i kelettel találta meg. A kormányzóelnök és a kormány nevében kibocsátott nagyobb jelentőségű iratokra nyomták.14 11 Táncsics Mihály: Respublica - Munkások Újsága 1.(1848.) 5. sz. október 13. 12 Kumorovitz: 1947-1950. 11., Bertényi Iván: A magyar korona története. Kossuth, 19863 . (A továbbiakban Bertényi: 1986), 139., ábrája a 128-129. között. 13 Spira: 1994.96. 14 Kumorovitz: 1947-1950.11.
