Századok – 1999

Közlemények - Gergely András: Bécs és Pest-Buda 1848 nyári iratváltása a magyar hadügyi önállóság ügyében II/313

BÉCS ÉS PEST-BUDA A MAGYAR HADÜGYRŐL 1848 NYARÁN 315 Április 30-án, május 1-én és 4-én az osztrák minisztertanács, az április 28-i rendelkezésre támaszkodva, elutasította a magyar hadügyminiszter hadseregirá­nyítási illetékességét éppúgy, mint azt, hogy pl. a Határőrvidék képviselőket küld­jön Pestre.12 Néhány nap elteltével egészen eltérő uralkodói rendeletek láttak napvilágot. Május 7-én, mint ez történetírásunkban jól ismeretes, Batthyány Bécsben kiesz­közölte, hogy a magyarországi főhadparancsnokságokat a magyar hadügyminisz­ter alá rendeljék, és a katonai irányítást a Határőrvidék vonatkozásában is átve­gyék.1 3 Bár a rendeleteket a régi szolgálati úton május 12-én Latour osztrák ha­dügyminiszter továbbította a magyarországi főhadparancsnokságoknak, nincs nyoma annak, hogy az osztrák kormány idejében tudomást vett volna erről a változásról. Pedig ezek a rendeletek — az április huszonnyolcadikaival ellentétben — a sajtóban is megjelentek. Csak május 24-én terjesztette be Latour, Hrabovszky péterváradi főhadparancsnok eligazítást kérő megkeresése nyomán, a május 7-i uralkodói elhatározásokat, egyszersmind be is jelentve tiltakozását. A bécsi mi­nisztériumot ekkor tömegmozgalmak szorongatták, amelyektől a dinasztia egye­nesen megszökött, Innsbruckba távozott. A bécsi kormány az adott pillanatban tehát nem állhatott a május 7-i, magyaroknak nyújtott „engedmények" ellen til­takozó Latour mögé. Ehelyett azt hangoztatta, hogy nem illetékes az ügyben. A bécsi hadügyminiszter azonban a Határőrvidék vonatkozásában ragaszkodott Jo­gaihoz", s be is jelentette, hogy az ügyben felségelőterjesztéssel fog élni. Másnap, május 25-én Latour a Határőrvidék feletti jogköreinek érvényben hagyását kérte az uralkodótól, aki ezt június 3-i „legfelsőbb elhatározásában" ki is mondta. E-szerint május 7-i „kabineti irata" csupán a magyar törvények „végrehajtását meg­könnyítő előírás, nem pedig norma", és a Határőrvidék adminisztratív irányítása és katonai vezénylése továbbra is a bécsi Hadügyminisztérium jogköre marad. (A május 7-i döntést e vonatkozásban visszavonó elhatározás azonban publikálatlan maradt, Latour azt csak Hrabovszky péterváradi főhadparancsnokkal közölte.)14 De térjünk vissza ahhoz a május 24-i minisztertanácshoz, ahol Latour hasz­talan kért támogatást. Néhány napirendi ponttal később ugyanis, a magyar-oszt­rák kapcsolatok egészének tárgyalásos rendezési javaslata kapcsán, Latour várat­lanul bejelentette: megegyezett magyar kollégájával, Mészárossal, számos vitás kérdésről, amelyet a tárgyalások során érvényesíteni lehetne.15 És itt érkeztünk meg forrásainkhoz. Mind Latour, mind Mészáros említi ezt a megbeszélést, amelyre május 23-án kerülhetett sor.16 Latour, a május 7-i kézi­minisztertanács, április 26-án nem foglalkoztak a kérdéssel. Orbán Aladár·. Batthyány Lajos minisz­terelnöksége. Bp. 1986. 306.,356., 781. 12 Őst. Min.r. 135., 141., 155. 13 F. Kiss·, i. m. 317-318.; Urbán: i. m. 307. 14 Őst. Min.r. 314. - A Határőrvidékkel kapcsolatos konfliktusok és rendeletek igazgatási ká­oszt eredményeztek, amelyet jól érzékeltet Thim József:: A magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés története. I. Elbeszélő rész. Bp. 1940. 79-83. 15 Őst. Min.r. 316. 16 Mészáros május 17-én indult Veronából, s Salzburgon, Linzen keresztül érkezett Bécsbe. Mészáros Lázár: Emlékiratai. Bp. 1881. I. 6. Latour, mint láttuk, május 24-én jelentette be a talál­kozás megtörténtét. Mészáros emlékirataiban nem tér ki e megbeszélés tartalmi kérdéseire, ám azt

Next

/
Thumbnails
Contents