Századok – 1999
Közlemények - Gergely András: Bécs és Pest-Buda 1848 nyári iratváltása a magyar hadügyi önállóság ügyében II/313
KÖZLEMÉNYEK Gergely András BÉCS ÉS PEST-BUDA 1848 NYÁRI IRATVÁLTÁSA A MAGYAR HADÜGYI ÖNÁLLÓSÁG ÜGYÉBEN Az alább közlésre kerülő, a bécsi 1848-as minisztertanács aktái között fennmaradt irategyüttes nem teljesen ismeretlen a kutatás előtt. Hivatkozik rá Ε Kiss Erzsébet alapvető munkája az 1848-as magyar minisztériumokról1, említést tesz róla az osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyvek újabban megjelent kiadása is2 . Feldolgozásra, elemzésre azonban még nem kerültek, pedig a magyar hadügyi önállóság kialakításának 1848 május-július közötti korszakában éppen nem jelentőség nélküliek.3 Az 1848 áprilisi törvények magyar államjogi értelmezés szerint teljes hadügyi önállóságot biztosítottak, hiszen nem véletlenül szerepeltek azokban a „végrehajtó hatalom" teendői között „katonai", illetve még egyszer hangsúlyozottan „bármely honvédelmi" tárgyak. Nyilvánvaló az is: ha külön intézkedtek arról, hogy a magasabb katonatiszti kinevezések és a hadsereg határokon kívüli „alkalmazása" a király személye körüli miniszter ellenjegyzésétől függ, akkor értelemszerűen a magyar hadügyminiszter ellenjegyzési hatásköre minden más katonai-honvédelmi ügykörre kiteljed, azok tehát a „végrehajtó hatalom" fogalomkörébe tartoznak. A miniszteri felelősség elvéből következően a magyar államjogi álláspont szerint a hadsereg szétválasztása, a teljeskörű magyar hadügy és honvédelem létrejötte már csak a törvények végrehajtásának, egy bizonyos idő elteltének kérdése volt.4 Bécsben — ha jóindulattal közelítünk a magyar hadügyi, egyáltalán az államjogi önállóság ottani értelmezéséhez — nem ismerték pontosan az áprilisban létrejött helyzetet, az új államjogi megoldásokat.5 Az első hetekben kivártak, mivel a for-1 F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Bp. 1987. 322. 2 Die Protokolle des österreichischen Ministerrates 1848-1867. Abteilung I. Die Ministerien des Revolutionsjahres 1848. (S. a. r.: Kletecka, Thomas) Wien, 1996. (a továbbiakban: Öst. Min.r.) 479. 3 A hadügyi önállóság kérdéseiről: Böhm Jakab: A Magyarországi Főhadparancsnokság 1848 tavaszán. 1848. április 16 - 1848. május 23. Hadtörténelmi Közlemények, 1976. 2. 241-287.; Urbán Aladár: A Batthyány-kormány hadügyi politikájának első szakasza. Hadtörténelmi Közlemények, 1971. 2. 211-235.; uő: Az 1848-as hadügyminisztérium megszervezése (1848 április-december). Hadtörténelmi Közlemények, 1976. 1. 42-71.; uő·. Batthyányi Lajos miniszterelnöksége. Bp. 1986. 4 Az áprilisi törvények értelmezéséről: Szabad György: A polgári átalakulás megalapozása 1848-49-ben. In: A negyvennyolcas forradalom kérdései. (Szerk.: Spira György és Szűcs Jenő) Bp. 1976. 49-64.; uő: Batthyány és Magyarország alkotmányos önkormányzatának kérdése 1848 tavaszán. Századok, 1982. 6. 1175-1192.; Gergely András: Az 1848-as magyar polgári államszervezet. In: A magyarországi polgári államrendszerek. (Szerk.: Pölöskei Ferenc - Ránki György) Bp. 1981. 30-50. - Ε Kiss Erzsébet megállapítása szerint a törvényhelyek „lényegében összefoglalhatók az állandó katonasággal való tényleges rendelkezés fogalma alatt"; bár azt is hozzá teszi, hogy a törvény „nem elég határozott". F. Kiss: i. m. 312., 314. 5 Tény, hogy hivatalos formában az új osztrák államhatalmi szervekkel nem közölték a magyar áprilisi törvényeket. A bécsi minisztériumban később felbukkanó vélemények tájékozatlanságról is tanúskodnak.
