Századok – 1999

Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253

MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 291 vár bevételére nagyobb erőt kellett vala kifejteni, mert falak megül az osztrák ügyesen manövrírozik. Azonban úgy hiszem, hogy a szemrehányásként hangzó észrevételeden leginkább azért felindult, mivel ezt Aulichnak is megírtad, s feleletét mintegy vádul felhozád. Ezt ő nem említé, hanem gondolom, hogy így van".164 A levél tartalmáról Ludvigh emlékiratában is megemlékezett: „Mikor Budára levonultunk, Kossuth levele már Buda előtt talált. Görgei tartalmát előérezvén, nekem adta át, hogy olvassam el, és aztán mondjam meg neki röviden tartalmát, mert neki nincs arra ideje, hogy oly hosszú leveleket olvasson, Kossuth szerencsétlen dolognak tartá, hogy a sereget Buda ellen vezeti, elég lett volna azt Aulichhal cernírozni. Mikor e kárhoztató levél folytán kérdém, hogy mit mond reá, felelete az volt, hogy ő egy csapással két legyet akart agyonütni, Jellacicot elfogni, és Budát bevenni, de Jellacic korán elillant, és miután Buda előtt áll, vissza nem mehet"16

5 Görgei május 6-án válaszolt Kossuth említett levelére. Ebben a következőket írta: „Amint a mai napon írt jelentésemből kiviláglik, mindazon hírek, melyek a Budavárban hátramaradt ellenség gyávaságát, elcsüggedését az ily nyomorult állapot következtében kihíresztelték - nem valósultak. Nem valósulhatott tehát tisztelt Kormányzóelnök úrnak azon reménye sem, miszerint Aulich tábornok seregének egy kisebb részével Buda várát már régen elfoglalhatta volna".16

6 Ε forrásokból úgy tűnik, hogy Kossuth arra hivatkozhatott, miszerint elég lett volna Aulich hadtestével körülzárni a budai várat, s az csakhamar megadta volna magát; a főseregnek pedig Bécs ellen kellett volna nyomulnia. Ludvigh leveléből viszont az is kitűnik, hogy Kossuthnak ez az ötlete már jóval korábban támadhatott, mert Görgeinek szóló levelében szól Aulich tábornok válaszáról is.167 Mi történt tehát? Irányi Dániel szerint, amikor Kossuth kinevezte őt a főváros kormánybiztosává, egyben megbízta: „mondja meg Aulich tábornoknak, siessen Görgei segítségére csapatainak egy részével, s csupán annyi katonát hagyjon 164

Katona Budavár 429-431. és Steier II. 269-274. 165

Ludvigh János 141. Ezt a részt ismerteti Horváth Mihály II. 511. 166

Katona: Budavár 435. A levelet elsőként — német fordításban — közölte Erzherzog Johann: Geschichte des kais. kön. Infanterie-Regiments Erzherzog Wilhelm No. 12. Wien, 1880. II/2. k. LIX-LX. Ennek alapján már használta Ferdinand Stróbl von Ravelsberg: Die ungarische Donau-Armee 1848/49. 2. kiad. Wien und Leipzig, 1908. 179-180. - Spira György: Negyvennyolc a nézetek kereszttüzében. (In:) Spira György - Szűcs Jenő szerk.: A negyvennyolcas forradalom kérdései. Bp., 1976. 36.; ill. Spira György: Jottányit se a negyvennyolcból! Bp., 1989. 343. azt állítja, hogy e levél cáfolhatatlanul bizonyítja, miszerint „Kossuth Buda ostromát Komárom felmentése után sürgős feladatnak minősítette ugyan, de nem Görgeinek a főhadszíntéren álló seregére, hanem egyedül Aulich tábornok hadtestére kívánta bízni". Ezzel kapcsolatos kételyeimet már a Századok 1991/3-4. számában megjelent kritikámban kifejtettem, 387. Az utóbbi időben Kosáry Domokos is megjegyezte, hogy „Görgei jelentése (...) nem éppen erről beszél". Kosáiy Domokos II. 299. Spira György ennek hatására némileg finomított érvelésén, ám továbbra is úgy véli, hogy Kossuth csak akkor kérte Görgeit Buda bevételére, „amikor már megmásíthatatlan tényként kénytelen elkönyvelni, hogy a fősereg zöme megindult Buda felé, s ezért úgy látja, hogy ha megesett a hiba", akkor nincs más megoldás, mint siettetni az ostromot. Nem sokkal odébb viszont elismeri, hogy Kossuth Aulichhal kapcsolatos kombinációja tévedésen alapult. Spira György, 1998. 515-517. 167

Ezt valószínűsíti Kossuth egy 1881-es visszaemlékezése a Görgeinek adott utasításról, közli Kossuth: Irataim II. 278. és Kossuth vidini levele; közli Katona: Kossuth 510-511.