Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
290 HERMANN ROBERT zárni, mert „a helyőrség rossz szelleme és az erőd rossz ellátása, kivált ha ehhez vízhiány is járul", 12-14 napon belül az erőd átadásához vezethet.16 0 Ugyanezen a napon átküldte a fővezérségnek „egy katonailag nem képzett, de nagyon jó érzelmű, művelt budai polgár" tervét Budavár megtámadásáról, azzal, hogy kéri ennek figyelembevételét.16 1 A három levél közül Klapka az elsőben hezitált, a másodikban határozottan ellenezte a rendszeres ostromot, a harmadikban pedig — áttételesen — helyeselni látszott azt. Görgei május 6-án tudatta vele, hogy ez egyszer nem oszthatja az ostrom feladására vonatkozó véleményét, mert „ezt a tényt az egész világ olybá venné, mint ha vele saját gyöngeségünket nyíltan bevallanók, és mert az ellenség még mindig úgyszólván keblünkön tartja lábát, mi későbbi míveleteinkben kiszámíthatatlan akadályt képezne. Eltökélt szándékom tehát az ostrommunkálatokat a lehető legnagyobb eréllyel megkezdeni".16 2 Kossuth véleménye Mi volt Kossuth véleménye a döntésről? Mint az eddigiekből kiderült, Kossuth valamennyi megnyilatkozása arra mutat, hogy a fővárosok visszavételét tekintette a fő hadicélnak. Kossuth április 29-én értesült Komárom fölmentéséről, s május 2-án kapta meg Görgei április 29-i jelentését is. Valószínűsíthető, hogy a jelentést hozó futár a haditanácsot követően indult útnak, így Kossuth annak döntéséről már május 2-án értesült. Aznapi leveleiben nincs nyoma neheztelésnek a kitűzött irány miatt. Dembmskinek szóló levelében csupán a komáromi átkelés hírét közölte.163 Kossuth ezen a napon, esetleg másnap azonban mégis írt Görgeinek. A levél eredetijét — akárcsak az április 15-i levélét — ezúttal sem ismerjük, de három forrásból rekonstruálható a tartalma. Ludvigh János május 5-én Kossuthnak szóló jelentésében számolt be arról, hogy röviddel azelőtt érkezett a futár Kossuth Görgeinek szóló kétíves levelével. A tábornok a levélnek csak az első pontját olvasta el, majd „szokatlan tűzbe jött", s a következőket mondta: „Megint nem érdemlett szemrehányások, s ha a dolog úgy is volna, késő tanács". Ezután átadta a levelet Ludvighnak, s kérte, hogy ő feleljen reá, és kérje Kossuthot, „mentenéd fel őtet szemrehányásoktól, mivel ezeket igen fájdalmasan veszi, s azt kéntelen gondolni, hogy benne tökéletesen nem bízol". A levél további részében arról ír, azt, hogy „a vár egykönnyen be nem fog vétetni, elfogott levelekből is lehetett gyanítani, de úgy látszik, ily ellenállásra Görgei sem vala elkészülve. (...) Buda ostroma megmutatja, hogy Aulichnak a vár kapui úgy nem nyíltak volna meg, mint most sem nyílnak, sőt hogy Görgeinek a 160 Katona: Budavár 420-421. A jelentés május 4-én került Görgei kezébe. HL 1848-49. 25/289. 161 Katona: Budavár 421-422. A jelentés május 4-én került Görgei kezébe. HL 1848-49. 25/290. 162 Klapka: Emlékeimből 134.; Katona: Budavár 437. 163 KLÖM XV 168. Az ápr. 29-i jelentés beérkeztére ld. MOL OHB 1849:6493. „máj. 2." Közli KLÖM XV 201. A jelentés a 425/v. iktatószámot viseli; a Kmety-hadosztályt Buda felé irányító diszpozíción 423,'v. szám található. HL Dispositions-Protokoll. Ha az iktatás időrendben történt, a futár már beszámolhatott a haditanács döntéséről Kossuthnak. A Dembmskinek szóló híradást ld. KLÖM XV 191.
