Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 289 ellenség.15 2 Másnap Aulich azt jelentette, hogy Jellacic csapatai már Paksot is elhagyták, s egybehangzó hírek szerint Székesfehérvárott sincs ellenség.153 Kmety György ezredes Budáról jött utazók vallomásai alapján a vár erős tüzérségéről és az erődítési munkálatokról számolt be, azzal, hogy ugyanakkor a várőrség igen csekély.15 4 Nagysándor vezérőrnagy jelentése 4000 főre becsülte a várőrséget.155 Május 2-án érkezett meg Horváth János alezredes jelentése Nyitráról, hogy a Vág-vonalon nem változott az ellenség állása, Lipótvárt még nem ürítette ki. Magánhíradások szerint Pozsonyból naponta jelentős számú csapatot visznek Bécsbe.15 6 Május 3-án Aulich azt jelentette, hogy Jellacic serege már Eszéknél van.15 7 A budai várőrség pontos létszámáról (4475 fő) a fővezérség csak május 5-én értesült, Hentzi egyik elfogott jelentéséből.15 8 Nem segítették elő a pontos tájékozódást a Debrecenbe utazó Klapka egymást követő jelentései sem. Május 2-án azt közölte Görgeivel, hogy a várőrség létszáma 1500, 3000, de 6000 fő is lehet, s közölte, hogy „Buda megrohanása rendkívül nehéz feladat". Ezért azt tartotta volna a legcélszerűbbnek, „ha gyors előnyomulással szétvernénk a budai helyőrség támogatására vagy felmentésére szolgáló ellenséges csapatokat, és Budát a vízvezeték hatásos elvágása után körülzárolnánk; a vízhiány törné meg az őrséget leghamarabb". Majd „egyesek" véleményére hivatkozva közölte, hogy a budai vár minden erődítési és védelmi intézkedése pusztán cselfogást jelent, „hogy védelme alatt elszállíthassák a még talán a várban levő hadianyagot, vagy pedig hogy a magyar sereget visszatartsák a Buda ellen vonulástól", hiszen ez esetben Pest város lövetése várható. „A Buda ellen vonulás mégis indokolt, már csak azért is, hogy meggyőződjünk az ellenség tényleges szándékairól".159 Klapka másnapi jelentése már borúlátóbb volt. Tudatta hogy az ellenség továbbra is komoly védekezésre készülődik Budán, majd úgy vélte, hogy a legcélszerűbb lenne az „összpontosított előnyomulás Buda ellen, hogy az ellenség elképzeléséről határozott bizonyságot szerezzünk"; ha viszont kiderül, hogy az ellenség védeni akarja a várat, nem javasolja a rohamot. Egyrészt azért nem, mert „ez a vállalkozás hadműveleteinket mindenképp jelentősen hátráltatná", s a Komáromnál álló VII. hadtestet veszedelemnek tenné ki, illetve arra kényszeríthetné, hogy Komárom falai mögé vonuljon vissza. Másrészt a roham nagy áldozatokkal járna, s a várható hátrányok még siker esetén is nagyobbak lennének az előnyöknél. Jobb lenne az Aulichhal való egyesülés után, „amellyel egyik célunkat elérjük, haladéktalanul megkezdeni a fenti körülmények előírta hadműveleteket - és Budát magára hagyni". Az erődöt elég lenne két dandárral szorosan körül-152 HL 1848-49. 25/105. Közli Böhm-Farkas-Csikány 130. A jelentést Görgei csak 4-én kapta meg. 153 HL 1848-49. 25/158. Ezt a jelentést Görgei már 3-án megkapta. 154 HL 1848-49. 25/161. 155 HL 1848-49. 25/184. Másnap ugyanekkora létszámról tudósított, uo. 25/273. Csonka fogalmazványa uo. 25/210. 166 HL 1848-49. 25/86. 157 HL 1848-49. 25/291. Közli Bőhm-Farkas-Csikány 132. 158 Operations-Journal, máj. 5. 159 Katona: Budavár 418-419. A jelentés május 3-án került Görgei kezébe. HL 1848-49. 25/183.
