Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
278 HERMANN ROBERT komolyan csak Bayer József ezredes ellenezte ezt a hadmozdulatot. Harmadszor az, hogy az ostrom gondolatának legfőbb pártolója maga Klapka volt. Az április 29-i haditanács - a döntés indokai Görgei későbbi megnyilvánulásai is arra mutatnak, hogy a kormányzat utasítása (vagy kívánsága), illetve Klapka érvei komoly szerepet játszottak döntése meghozatalában, „....nélküled kellett útra kelnem erre az unalmas ostromműveletre, amelybe a nagyszájú civilek megint csak belekényszerítettek bennünket" -írta Damjanich Jánosnak május 19-én elkezdett, s 21-én befejezett levelében.92 Május 20-án a végső rohamra kiadott utasításának bevezetőjében a következőket írta: „Budavár ostromát, amely az ahhoz nem értők által könnyű dolognak jeleztetett, miután megkezdetett, következetesen végre is kell hajtani. Eltekintve ama fel sem számítható előnyöktől, melyekben azáltal részesülünk, hogy Buda elfoglalása következtében a kormány székhelyéhez és hátrébb lévő raktárainkhoz vezető közvetlen közlekedési vonalak megnyittatnak, ezen vállalat végrehajtásának ezen utolsó megkísérlése a magyar hadseregnek már becsületbeli feladatává vált".9 3 Május 21-én, a vár bevétele után arról beszélt Bátori Sulcz Bódog ezredesnek, hogy Debrecenből parancsot kapott „előbb Budát bevenni, s csak azután Bécs, mint stratégiai főpont ellen indulni", hogy ekként a háborúnak véget vessen.94 Közvetve ezt erősíti meg Ludvigh János Buda alól Kossuthnak küldött május 12-i jelentése is. „Jó lett volna az isaszegi csata után az ellenséget üldözni. Zavarodtában tán inkább sikerült volna a várat bevenni. Most látjuk, hogy mégsem mindég üdvös a háború politikai irányát a stratégiának elibe tenni".9 5 A döntésnek kétségkívül voltak materiális okai is. Ezek közül a lőszerhiányról már szóltunk. A hadijelentések ezt ugyan nem említik, de mind Görgei, mind Ludvigh, mind Rochlitz Kálmán emlékiratai beszámolnak erről.9 6 Ezt megerősíti az is, hogy Görgei április 26-án — tehát a csata napján — utasította Lenkey János vezérőrnagyot, a várőrség parancsnokát, hogy küldjön hatfontos lőszert, de Lenkey kénytelen volt nemmel válaszolni, mondván, hogy a várban magában is a és Görgey pozíciója, valamint a katonai helyzet kizárta, hogy az OHB elnöke és a fősereg parancsnoka között közérdekű kérdésekben elfogadhatnánk a 'magánlevél' formulát". Szükség van-e a Görgey-kérdés felülvizsgálatára? (In:) Pusztaszeri, 1995. 74. 92 Közli Katona: Budavár 520. 93 A Nagysándor Józsefnek küldött eredeti tisztázat. 689/v. HL 1848-49. 29/160. Másolat, uo., Nagysándor utóiratával. Gépelt másolat. HL Personalia. Aggházy. 199. doboz. No. 130. Kivonatos másolat. HL Dispositions-Protokoll. Közli Coloman Rupprecht von Virtsolog: Geschichte des k. k. 60. Linien-Infanterie-Regimentes gegenwärtig Gustav Prinz von Wasa. Wien, 1871. 365-370. Magyar fordításban közli Újhegyi Béla: Budavár keletkezése és hadtörténelmi múltja. Adalékul a hazai történelemhez. Temesvár, 1892. 213-220. 94 Jellemző Bátori válasza: „való, hogy Bécs a fő stratégiai pont, de miután visszafoglaltuk, ezáltal magyarország szabadsága tényleg életbe lépett, s most az ország fővárosa a fő stratégiai pont. A függetlenség tényleg bebizonyult". Egervári Ödön: Bátori Schulcz Bódog emlékiratai az 1848/9-ki szabadságharczból. Pest, 1870. 72. 95 Közli Katona: Budavár 453. 96 Görgey Artúr Π. 44. és 59.; Ludvigh János 140.; Görgey István Π. 233-235., 253-254.
