Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 279 legnagyobb hiány van ezekből.9 7 Az újabb kutatások szerint a feldunai hadsereghez három napnyi távolságra már viszonylag jelentős lőszerszállítmányok voltak útban, azonban az előfogatok hiánya miatt ezek beérkezési időpontja bizonytalan volt. A Komáromba beérkező lőszerszállítmányok első adagját Guyon vezérőrnagy csak május 5-én továbbította a fősereghez.9 8 A hadsereg egészségügyi és ruházati állapotával is komoly problémák voltak. Bayer József ezredes 1849. április 20-án jelentette Kossuthnak, hogy „a csapatok egészségi állapota kevéssé megnyugtató, betegségek, gyakori halálesetekkel erősen csökkentik minden egység létszámát".99 Két nap múlva Görgei jelentette, hogy „a seregek állapotja a kiállott dicsőséges viadalok, fáradalmas erőtetett [sic!] marsok és felette zordon rossz időjárás sanyarúságinak elviselése után természetesen nem a legjobb; ma a gyalogság áradás lepte úton, 3 láb mélységű vízen kéntelen volt gázolni. - Mindaz sok betegség szülőoka, mi a sereg létszámát tetemesen csökkenti".10 0 A komáromi kényszerpihenő időszakát a csapatok ruházat rendbetételére fordították. A bakancsok javítása nagyobbrészt sikerült, a ruházattal azonban már komoly gondok voltak.10 1 Görgei április 21-én kérte Kossuthot, fordítson komoly figyelmet a csapatok kiegészítésére. „Minden új alakítások egyelőre megszüntetendők lennének, s a kiállított újoncokat a már meglévő csapatokba kellene beosztani; mivel vannak már olyan zászlóaljak, amelyek 400 emberrel, lovasszázadok, amelyek 50 lóval állnak ki. - Ha nem akarjuk, hogy a már begyakorolt, kész egységek teljesen felbomoljanak, a legsürgetőbb szükség lenne a legénység kiegészítését a leggyorsabban előteremteni".102 Másnap Komáromból jelentette, azon lesz, „hogy a várban a kellő rendet helyreállítsam, a nélkülözhető legénységet a sereghez csatoljam, és hogy a sereg kiegészítésére kiállítandó újoncokról gondoskodjam".10 3 Április 24-én megküldte Kossuthnak a harcrendet, amelyből meggyőződhet, „mennyire szükséges az egyes osztályokat kiegészíteni, miről gondoskodni ismételve kell ezennel Kormányzóelnök urat felkérnem".10 4 Április 27-én Bayer ezredes és Molnár Ferdinánd alezredes ismételték meg a kérést azzal, hogy ideje lenne újabb csapatokat is szervezni. Főleg a régi lovasezredek kiegészítését ajánlották Kossuth figyelmébe. Az egyetlen olyan fegyvernem amellyel nincs különösebb baj, a tüzérség. 105 Az ostrom mellett szólt az a tényező, hogy amíg Buda osztrák kézen volt, sem a Duna vonalát, a legfontosabb vízi közlekedési utat, sem pedig a Dunán 97 MOL Görgei-ir. 1. doboz. d. sz. 98 Csikány Tamás: A tüzérségi lőszerutánpótlás rendszere és problémái 1848-1849-ben. Hadtörténelmi Közlemények 1993/3. 55-59. 99 Közli Hermann, 1994. 970. 100 Közli Hermann, 1994. 972. 101 HL 1848-49. 24/56., 24/59. 102 Közli Hermann, 1994. 971. 103 Közli Hermann, 1994. 972. 104 Közli Hermann, 1994. 973. 105 Közli Nagy László - Rohonyi Gábor - Tóth Gyula szerk.: Szemelvények a magyar hadtörténelem tanulmányozásához. A vonatkozó részt összeállította Barta István. Bp., 1955. II. 210-211.
