Századok – 1999

Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253

MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 277 az intézkedéseket az előnyomulásra, amikor Görgei diadalmasan közölte, hogy levelet kapott Kossuthtól, amelyben az elrendelte Buda ostromát. Noha mindenki elégedetlenkedett, ám végül alávetették magukat a felsőbb hatóságnak. Senki nem kételkedett abban, hogy Görgei valóban megkapta a parancsot, s hogy annak lényege nem az, amiként Görgei azt bemutatta. Utólag azonban kitűnt, hogy Kossuth az ellenség üldözésére utasította Görgeit azzal, hogy Budát Aulich hadteste vegye körül, s ha lehet, rohamozza meg. Görgei azonban saját szája íze szerint olvasta és értelmezte a levelet. A regénybe illő történet — amelynek nemigen sok köze van a történtekhez — csupán három valós információt hordoz: a.) az ostromról haditanácson döntöttek; b.) a haditanácson vita volt az ostromról c.) a kérdés eldöntésébe nagyban belejátszott a politikai vezetés akarata is.89 Végül, Rochlitz Kálmán, Bayer József vezérkari főnök egyik munkatársa emlékiratában arról ír, hogy Görgei „eleinte szintoly határozottan ellene volt a Buda ellen menetelnek (amint ellene volt Bayer), s a mily határozottan mellette volt Kossuth". A tábornok azonban rövidesen engedett, három okból. Az első a lőszerhiány volt. A komáromi csatában a magyar hadsereg I. és III. hadteste szinte teljesen ellőtte a lőszerét. Rochlitz szerint Psotta Móric ezredes, a tüzérség parancsnoka azt jelentette Görgeinek, hogy a hadsereg legfeljebb két hét múlva kaphat lőszerutánpótlást. A második ok az volt, hogy a Budáról kapott hírek szerint a vár tarthatatlan, s Hentzi várparancsnok be sem fogja várni a vár körülvételét, hanem a promontori úton követni fogja Jellacic elvonuló csapatait. Ha Hentzi mégsem adná fel a várat, akkor viszont az az első megrohanásra a magyarok kezébe kerül. „Ezen felfogás szerint Buda bevétele csak vagy nyolc napra szakította volna félbe az ellenség üldözését". A hadseregnél lévő tizenkétfontos és röppentyűütegek számára volt elegendő lőszer, s mivel — ha már egyszer elhatározták a Buda alá vonulást — „a hadsereg szembe megyen a muníció-főtartalékkal, melynek az a parancs küldetett, hogy most már Komárom helyett Pestre szállíttassák: annálfogva ami gránát találkozott még a hadseregnél, azzal most bővebben lehetend majd bánni". A Buda tarthatatlanságával kapcsolatos meggyőződés okozta, hogy Görgei és Bayer nem vittek magukkal azonnal ostromágyúkat is a vár alá. A harmadik ok az volt, hogy a tábornokok, kivált Klapka, kérve kérték Görgeit, „engedjen Kossuth óhajtásának, nehogy az új baráti frigy újra felbomoljon s a hazai viszonyok derűs ege ezen két fő támasz meghasonlása miatt ismét beboruljon".90 Mi derül ki az ellentmondó visszaemlékezésekből? Először is az, hogy Görgei Bayer és Klapka véleménye között ingadozott, s végül is katonai és politikai indokok (lőszerhiány, az utánpótlási vonalak hosszúsága, a hadsereg létszáma, az ellenség szándékai felőli bizonytalanság, illetve a kormányzat sürgetése) együttesen bírták rá a budai ostrom elhatározására.91

Másodszor az, hogy a hadseregben 89

Thaly Zsigmond 125-127. 90

Görgey István II. 254-255. 91

Horváth II. 510-511. szerint Kossuth óhajtotta az ostromot, de ha Görgei „ezen óhajtása ellen komoly ellenvetéseket emel, ez készséggel lemondott volna kívánatáról". Gelich III. 280. szerint Kossuth óhajtotta, de sohasem parancsolta a vár visszavételét, ugyanakkor arról is írt neki, hogy az ellenség üldözéséről is gondoskodjék. Pusztaszeri László — az 1848 november-decemberi, Görgeihez írott Kossuth levelekkel kapcsolatban, de erre az esetre is érvényesen —jegyzi meg, hogy „Kossuth