Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
276 HERMANN ROBERT hogy a főváros környékén magyar csapatok vannak; ahogy arról sem, hogy a lovassággal — gyalogsági és tüzérségi támogatás nélkül — mit lehetett volna elérni a Rábánál.) Végül megvédi Kossuthot is, mondván, hogy a kormányzót csak akkor értesítették az ostromról, „mikor már a végrehajtásba bele is kezdettek, s ő többé semmit sem változtathatott azon".86 Az emlékirataiban Görgeit rendszeresen bíráló Zámbelly Lajos, a VII. hadtest táborkari főnöke szerint Görgei elhatározásába erősen belejátszott Kossuth egyik levele is, aki igen-igen szeretett volna már Pesten székelni. Az ostromot többen ellenezték. Zámbelly szerint az általuk előterjesztett haditerv az volt, hogy a főerővel Győrön és Mosonon, egy mellékoszloppal pedig, amely egy kisebb egységet Stájerország felé küldött volna, Bécs, illetve Sopronon át Bécsújhely felé előnyomulni. A Csallóközben és Nagyszombat felé az ott állomásozó csapatoknak csupán tüntetniük kellett volna, s aztán a megfelelő pillanatban bevenni Pozsonyt és Nagyszombatot. Aulichnak kellett volna Budát ostromzár alatt tartania, Asbóthnak és Kmetynek pedig gyorsmenetekben a fősereg után sietni.87 Szillányi Péter őrnagy, Klapka egykori vezérkari főnök emlékiratában úgy tudta, hogy a budai ostrom szerencsétlen eszméje a kormányzattól származott. Szillányi szerint az ok egyszerű volt: a kormányzat tartott az egyre népszerűbb Görgeitől, s attól, hogy az, sikerei által elkápráztatva, második Monkká válhat, azaz államcsínyt hajt végre. Szillányi szerint Görgei Komárom felmentése, a jobb partra történő átkelés és az ellenség üldözése közben kapta a határozott parancsot, hogy forduljon vissza, s Budát mindenáron foglalja el. Görgei tehát nem a kormány akarata ellenére, hanem éppen a kormány akaratából hajtotta végre e hadműveletet. Szillányi szerint az utasítás ellen Görgei, Klapka, Poeltenberg és Knezic is tiltakozott, azonban hiába. (Damjanich részvételét nem említi, noha valószínűsíthető, hogy a lábtöréssel fekvő tábornokot szintén megkérdezték). Görgei szándéka eredetileg az volt, hogy — nem törődve a kormányzattal való esetleges kenyértörés veszélyével — eredeti tervét (azaz az ellenség üldözését) akarta követni, azonban alparancsnokai aggodalmaskodása miatt végül is lemondott erről. A felelősség tehát nem annyira Görgeié, mint alparancsnokaié, akik közül Szillányi Klapkát sem veszi ki.88 Thaly Zsigmond emlékirata szerint a haditanácsban Görgei Buda ostroma mellett érvelt, azonban az Ausztria elleni támadás előnyei olyan nyilvánvalók voltak, hogy minden jelenlévő, ide értve Görgei támogatóit is, ez utóbbi mellett foglalt állást, s Görgei kénytelen volt ezt elfogadni. Másnap reggelre meg is tették 86 Klapka: Emlékeimből 131-132. Klapka emlékiratait kommentálva, Karsa Ferenc a következőket írja: ,,A Klapka könyvéből azt olvastam, hogy ő vette rá Görgeyt Buda ostromára; mikor osztán Buda ostromából a maga esze szerint kiokoskodja, hogy Budavár ostroma következtében veszett el a magyar ügy, saját mentségére menten azt is írja, hogy személyesen megnézvén a várat, azt erősebbnek látta, mint aminőnek gondolta, hát megírta volt Görgeynek Debrecenből, hogy Buda alól vonuljon el. No erre már minden józan ember csak annyit mondhat: ökörtől ló tanács! Buda alól visszavonulni?... megérdemli-e, hogy ilyest valamit számba vegyen az ember?... Mi?" Karsa Ferenc: Szabadságharcos napló. „A körültem és velem 1848. és 1849. évben történt események". S. a. r. Bona Gábor. Bp., 1993. 218. 87 Zámbelly Lajos: Erinnerungen, Beobachtungen und Verwendung eines alten Honvéds im ungarischen Freiheitskampfe 1848 und 1849. HL Tgy. 782. 120-121. 88 Szillányi Péter 7-9.
