Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 271 lett érvelt. A tanácskozás ez utóbbi nézetet fogadta el, s miután Bayer „semmi áron sem akarta magára vállalni a felelősséget", Görgei Klapkára bízta az intézkedések kiadását.70 Noha Klapka elbeszélése azt sugallja, hogy a fővezérség több információ birtokában volt, mint amennyivel ténylegesen rendelkezett, Bayer balparti támadási tervével kapcsolatos adatait más források is megerősítik. Az is tény, hogy a komáromi csatára vonatkozó egyetlen fennmaradt diszpozíció Klapka iratai között maradt fenn.71 A Komárom teljes felmentése előtt tartott haditanácsról egy másik adatot is ismerünk. Asserman Ferencnek, Damjanich segédtisztjének visszaemlékezése szerint Buda bevételét még az április 26-i komáromi csata előtt elhatározták, méghozzá Damjanich egyetértésével. Damjanich ugyanis, akinek „honvédéleti legszebb álma, főbb vágyainak egyik eszménye vala, a tricolort Bécsbe vinni: a tavaszi hadjárat eredményei feletti megelégedésében-e, — vagy egy Bécs felé megkísértendő hadjárat nem tanácsos voltának belátásából-e, — vagy Budavár visszafoglalásának szükségesebb volta felőli meggyőződésben-e, — vagy végre katonai tekintélyének és erős akaratának kormány-körökbeni érvényesítése végett-e? meghatározni nem tudom — hajlandónak nyilatkozott Görgei Debrecenben a hadügyérségnél helyettesíteni". Asserman szerint ezután már csak az a kérdés vetődött fel, hogy ki legyen a III. hadtest parancsnoka. Damjanich Knezic Károly ezredest, egyik hadosztályparancsnokát javasolta. Ezért kapta Knezic április 26-án a Dunajobbparti sáncok bevételének feladatát, s ezt fényesen teljesítette is. „De ha egy Bécs elleni hadjáratra rögtöni kilátás lett volna, s a budai ostrom elhatározva nincsen: akkor Damjanich a debreceni missiora bizonyosan nem vállalkozik; sőt első esetben hadtesténéli megmaradása elkerülhetetlen szükséges is lett volna".72 Jelenlegi ismereteink szerint Damjanich hadügyminiszter-helyettességének gondolata Kossuth 1849. április 18-án Görgeihez írott levele következtében Komáromban vetődött fel. Kossuth ebben közölte Görgeivel, hogy 1.) szeretné, ha mielőbb átvenné a hadügyminisztérium vezetését; 2.) Vetter Antal fővezér fölgyógyult és szeretné átvenni a fővezérséget. Felszólította Görgeit, kérje ki ezzel kapcsolatban a tábornokok véleményét. Görgei a levelet április 23-án már megkapta, s tartalmát közölte Vukovics Sebő kormánybiztossal, aki úgy vélte, hogy Görgeinek a hadseregnél kell maradnia. Görgei kikérte erről Damjanich véleményét is, aki Vetter visszatérési szándékának hírére azonnal „Vetter elleni kitörésekben válaszolt". Ezt követően Görgei kérdésére Damjanich is úgy nyilatkozott, hogy Görgeinek a hadseregnél kell maradnia, mire Görgei kijelentette: „Tehát neked kell mint helyettes hadügyminiszternek Debrecenbe menned, mert más nincs, kire a sereg rendezését bízni lehetne". Damjanich eleinte vonakodott, Vukovics Klapkát javasolta, aki szintén hajlandónak mutatkozott a helyettes hadügymi-70 Klapka: Emlékeimből 129-130. A Nationalkriegben azt állítja, hogy Bayer meg is betegedett, s ezért bízták meg őt a diszpozíció kiadásával, uo. 224. 71 Másolat az eredeti tisztázatról. No. 580. HL 1848-49. 24/200. Ez nem mindenben egyezik meg Klapka későbbi ismertetésével. Klapka: Emlékeimből. 224-225. Ezt vette át A feldunai hadtest 240-241. A Knezic-hadosztály számára kiadott utasítást közli Bobik Gusztáv: A komáromi éji támadás. Tóth Kálmán szerk.: A honvédmenház könyve. Pest, 1870. 92. 72 Assermann Ferenc 45-46.
