Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
272 HERMANN ROBERT niszterség vitelére, Görgei azonban végül rábeszélte Damjanichot a helyettes hadügyminiszterségre.73 Vukovicsnak ezzel kapcsolatos április 23-i tudósításában a következőket olvashatjuk: „Vetter Debrecenből útnak indulásának hírül adása a feige ijedtséget újra idézte elő. Klapka leghiggadtabb. Ha Pestre vesz irányt a hadjárat, óhajtandó lett volna a vezényletnek Pestig jelen szerkezetébeni meghagyása. Addig — s véleményem szerint csak addig — Görgei mind a két hivatalt viselheti".74 Azaz, a pesti irány (s ezzel együtt Buda) valóban már az április 26-i komáromi csata előtt reális lehetőségként vetődött fel. 75 Az április 29-i haditanács — emlékírók és emlékeik Komárom felszabadítása és az április 26-i komáromi csata után a követendő haditervről még nem született döntés. A Kossuth által az új kormányban az igazságügyminiszteri tárcával megkínált Vukovics Sebő kormánybiztos, aki április 27-én hagyta el a sereget, és utazott Debrecenbe, indulása előtt megkérdezte Bayer ezredest, „hogy merre indítandják most a sereget, vajon Buda felé-é?" Bayer meglepődve válaszolta: „Hogyan lehet olyast gondolni, hogy visszafelé forduljunk addig, míg az ellenség Pozsonyban és Sopronban van". Vukovics tehát igen-igen meglepődött, amikor Debrecenben arról értesült, hogy a sereg Buda felé fordult vissza.76 A haditanácsról korabeli feljegyzéssel nem rendelkezünk. A komáromi csatáról beszámoló hadijelentések sem írnak a követendő haditervről. Nincs nyoma komolyabb vitának Leiningen-Westerburg Károly ezredes, a III. hadtest hadosztályparancsnoka napi jegyzeteiben sem.77 Nagysándor József vezérőrnagy haditörvényszéki vallomása szerint Görgei szándéka az volt, hogy Komárom alól „Bécsújhelybe menjünk az ottani készletek elfoglalására".7 8 Bayer József ezredes, Görgei vezérkari főnöke Buda ostromáról szóló munkájában meglehetősen röviden foglalkozik a Buda ostromát eldöntő haditanáccsal. A hadseregen belüli „pártviszonyokat" ismertetve utal arra, hogy Buda ostroma a hadseregben lévő két „republikánus párt", azaz a Kossuthhoz ragaszkodó, és a túlzókból álló csoport ötlete volt. Az előbbi csoportból a fősereg soraiból egyedül Nagysándor József vezérőrnagyot nevezi meg, az utóbbiból senkit, s azt állítja, hogy a „cselszövény" hátterében Klapka állt. Ok terjesztették a hadseregben, hogy Budát rövid idő alatt be lehet venni, s ezzel is Görgei respektusát akarták 73 Kossuth levelét közli KLÖM XV 27. A tanácskozásról ld. Vukovics Sebő 76-79.; Ludvigh János 140.; Görgey Artúr II. 68-69. Ludvigh János május 6-i jelentése szerint Damjanich önként ajánlkozott a küldetésre. Katona: Budavár 432. 74 MOL OHB 1849:6354. ismerteti Steier Lajos 227.; KLÖM XV 180-181. 75 A haditanácsot az alább idézendő müvek alapján ismerteti Wilhelm Rüstow: Az 1848-1849-diki magyar hadjárat története. II. k. Ford. Aldor Imre. Pest, 1866. 36-40. (ő április 27-re teszi a haditanácsot); Horváth II. 510-512.; Gelich III. 281.; Breit József: Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története. 2. kiadás. Bp., 1930. II. k. 115.; A feldunai hadtest 244.; Pusztaszeri László, 1984. 338-346. (nála április 28. a dátum); Sugár István: A budai vár és ostromai. Bp., 1979. 287. 76 Vukovics Sebő 82-83. 77 Katona Tamás I. 147. 78 1849. aug. 27. Katona Tamás II. 141.
