Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 265 kezébe ütközet nélkül, s Olmützből megszökik a vért szomjúzó Habsburg-ház". Am Görgei nem használta ki a győzelmet. „Időt adott Ausztriának magát összeszedni, időt az orosz intervenciónak, Jellacicot háborítatlanul el hagyta szaladni 12.000 emberével, kit egytől egyig el lehetett volna fogni, s ami a legtöbb, míg én parancsolám neki, küldjön Buda alá egy hadtestet (8-10.000 embert), 30.000-rel pedig űzze folyvást, s ne hagyja pihenni egy percig is a szétvert, desperált németet — ő megfordítva, 10.000 embert küldött a német után, azt is csak Győrig, senkit Jellacic után, s 30.000 emberrel, 7000 huszárral ment ostromolni Budát, ottvesztve napokat, heteket — míg azt valék neki írni kénytelen, hogy attól félek, Buda Mantuánk lesz, de már ha ott van, minden érdek azt kívánja, hogy el ne menjen, míg be nem veszi". Görgei ezt meg is tette, de elveszített három hetet.43 A szövegben természetesen vannak valós információk. így az, hogy Kossuth — egy hadtest erejéig — beismeri, hogy ő adott utasítást Buda ostromára. Az is igaz, hogy az ostrom elhatározásáról — mint ezt Görgei és Ludvigh leveleiből tudjuk — valóban írt Görgeinek, s valószínűleg a fentebb idézett képtelen haditervet vázolta fel. Az utasítás konkrét tartalmát illetően viszont igencsak elvetette a sulykot, hiszen Jellacic április 23-án Buda alól elvonuló csapatainak megmenekülését enyhén szólva igazságtalan a Komáromnál április 26-án átkelő Görgei rovására írni; ahogy az is furcsa, hogy a Komáromnál álló, a 30.000 főt csak a komáromi várőrség csapataival elérő seregből akart egy hadtestet Buda alá küldeni, ahol Aulich Lajos vezérőrnagy vezetésével másfél hadtestnyi erő állt. Kossuth maga is érezte a logikai buktatókat, ezért emigrációs emlékirataiban már kerekebb változatot produkált. Eszerint Budával kapcsolatban a váci és nagysallói csaták után a következő tartalmú utasítást küldte Görgeinek: „Komárom felszabadítása után minő irányban keilend önnek működnie? - az attól függ, hogy minő irányban fog az ellenség visszavonulni. Amerre az ellenség megyen, önnek is arra kell menni, űzve, kergetve őt szakadatlanul. A főváros visszafoglalása ügyünkre kétségtelenül nagy befolyást gyakorolna a diplomáciámnál is. Buda birtoka tehát reánk nézve igen fontos dolog, de annak bevétele cél legyen-e azonnal vagy győzelmeink végső aktusa? - az a körülményektől függ. Legfőbb tekintetnek annak kell lenni, hogy a harcnak politikai-stratégiai eredménye biztosíttassák. Ha a megvert ellenség (ami nem hihető) Buda alá vonulna vissza, akkor önnek kétségtelenül Buda alá keilend mennie, de ha (ami valószínűbb) az ellenség Ausztria felé vonulna vissza, akkor Ön Buda alá csak egy blocada-corpsot [zároló hadtestet] küldend (Aulich hadteste, sőt, Kmety osztálya is elég lesz.) Ön maga pedig mindenesetre a hátráló ellenséget veendi űzőbe".44 Itt tehát már datálja az utasítást, 1849. április 19. utánra, s a szövegben szó van Aulich hadtestéről és Kmety hadosztályáról is. A folytatásban persze ismét szemrehányást tesz Görgeinek, hogy Győr alá csak a VII. hadtestet küldte, s hogy hagyta elfutni Jellacicot, s Buda alá 30.000 emberrel, közte 7000 huszárral vonult. Kossuth dolgát megkönnyítette, hogy ekkorra nyilvánvalóvá vált: a Buda ostromával kapcsolatos kérés vagy uta-43 Közli Katona: Kossuth 510-511. Kossuth esetleges neheztelését egyedül Klapka említi, ám ő már olvasta a vidini levelet. Klapka: Memoiren 14.; uő.: Emlékeimből 135. A jóval megbízhatóbb Vukovics emlékiratában nem szól róla. 44 Kossuth: Irataim II. 278.
