Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
266 HERMANN ROBERT sítás nincs meg, vagy ha meg is van, nincs Görgei kezében; nyugodtan írhatott tehát bármit. Irányi Dániel szerint amikor Görgei megjelent Buda előtt, ő ezért kérdőre vonta, mire Görgei a kormány parancsával magyarázta lépését. Irányi ezt Görgei május 6-án Klapkához írott levelének tartalmával véli cáfolni, s idézi mind Kossuth vidini levelét, mind Klapka emlékiratainak első változatát.45 Görgei említett kérdőre vonásának azonban nincs nyoma Irányinak sem május 4-én, sem később Kossuthhoz intézett jelentéseiben.4 6 A Kossuthtal és Görgeivel szemben egyaránt elfogult Szemere Bertalan Görgeiről írott jellemrajzában úgy véli, hogy az ostrom volt az egyik oka Görgei és Kossuth elidegenedésének. „Két fő hiba követtetett el a hadjáratban a magyarok részéről, mindkettő az osztrák határszélen, egyik 1848 októberben, midőn Jellacic után rögtön nem nyomultak Bécsbe, másik 1849 májusban, midőn Budára viszszafordultunk ahelyett, hogy Bécsbe siettünk volna; ha e két stratégiai hiba nem követtetik el, kétséges, vajon fennáll-e most Ausztria, de az bizonyos, hogy Magyarország most nem volna letiporva". Szemere szerint az ostrom Kossuth és Görgei közös hibája: „Kossuth indítványozta, Görgei benne megegyezett, Kossuth rendelte, Görgei végrehajtotta".4 7 Szemere információi nagy valószínűséggel Görgei környezetéből, magától Ludvigh Jánostól származhattak. Erre mutat az is, hogy tudta, „Kossuth megtudván, hogy Görgei csaknem egész seregével visszatért, írta tüstént, hogy ne hagyjon fel az osztrák kergetésével sem, de már késő volt, a sereg Buda körül állt, és aztán az csak papíron megy: egyszerre háromfelé diadalmasan operálni, ti. Jellacicot űzni délnek, Budát ostromolni, Weldent kitolni északnak".4 8 Szemere szerint az ostromot elrendelő kormányzói utasítás kézhezvétele után Görgei olyannyira bosszankodott, „hogy kezdetben meg akarta tagadni az engedelmességet, hogy ő Bécsbe, s nem Budára akart menni igen okosan, »jobb volna Budával felhagyni, hisz Buda úgysem szalad el«, de az is igaz, hogy utóbb azt mondván, »úgysem üzenhetünk az egész világnak háborút, maradjunk az országban saját földünkön«, a rendelet ellen sem észrevételt, sem ellenvetést soha nem tőn".49 Sem Vukovics, sem Ludvigh nem szól arról, hogy Léván Kossuth levelének megérkezte után haditanácsot is tartottak. Erre valószínűleg nem április 17-én, hanem 18-án került sor. A haditanácsról csupán Bayer József munkája számol be. Bayer szerint ekkor utasították Guyont arra, hogy Komáromba érkezése után tegyen előkészületeket hat darab huszonnégyfontos ágyú és hat darab hatvanfontos tarack felszereltetésére, válassza ki a kezelésükhöz szükséges vártüzéreket, „és álljon készenlétben, hogy ha a kormány parancsának végrehajtását elhatározzák, ez az egész tüzérosztály a Komáromnál horgonyzó gőz- és vontatóhajókon a leggyorsabban Buda alá szállítható legyen".50 Az ismertetéssel egyetlen probléma 45 Irányi-Chassin II. 262-264. 46 A május 4-i jelentést közli Katona: Budavár 427-428. 47 Szemere 165-166. 48 Szemere 166. Szemere itt egyben Kossuthnak a vidini levélben felvázolt valóban képtelen haditervére is utal. 49 Szemere 166. 50 Katona: Budavár 78-79. V ö. Görgey István Π. 260.
