Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
264 HERMANN ROBERT Bayer József ezredes, Görgei vezérkari főnöke Buda ostromáról szóló munkájában említi, hogy Kossuth 1849. április 15-én küldött parancsot Görgeinek, amelynek tartalma a következő volt: „Budapest visszafoglalását a lehető leggyorsabban és minden áron kísértse meg, s evégre vegyen elegendő hadi erőt az alatta álló hadseregből".39 Egy, Görgei környezetében szolgáló, de egyelőre nem azonosított személy emlékirata szerint Kossuth megírta Görgeinek, hogy — amint azt az ország újjászervezése haladéktalanul megkívánja — a kormány székhelyét Magyarország szívébe, Pestre kell helyezni; Görgei tehát igyekezzék a fővárosokat mindenáron teljesen birtokába venni. A visszaemlékezés szerint Görgei tiltakozott ez ellen, de eredménytelenül.4 0 A három beszámoló között egy szempontból van fontos eltérés: Vukovics Kossuth óhajáról, Bayer és az ismeretlen tiszt Kossuth utasításáról szól.41 Egyéb tényezők azonban arra mutatnak, hogy mégis ugyanarról a levélről lehetett szó. Tudjuk, hogy a levelet hozó Ludvigh János képviselő április 15-én indult el Debrecenből; Bayer pedig egyértelműen ezt a dátumot használja leírásában. Kossuth levelében szó volt a függetlenség kimondásáról, márpedig a remélt külföldi elismertetés egyik vélelmezett feltétele valóban a főváros visszafoglalása volt. Kossuth e levélben kínálta meg a hadügyminiszteri tárcával Görgeit, s ezzel együtt említette meg Buda visszafoglalását. Nehezen elképzelhető, hogy Görgei egy ilyen ajánlat után a másik kérésre (vagy utasításra) nemet mondjon. A főváros (azaz Pest és Buda) visszafoglalására vonatkozó kérés már csak azért sem érhette váratlanul, mert már a gödöllői haditanács is ezt tűzte ki a tavaszi hadjárat második szakaszának a hadműveleti céljául. A hadsereg hadműveleti naplója röviden megemlékezik a trónfosztás hírének megérkeztéről, illetve arról, hogy ezt a hadsereg nem fogadta tetszéssel. Megemlíti még Mészáros Lázár hadügyminiszter lemondását és Görgei hadügyminiszterré választását, amely a hadseregnél általános tetszést keltett.4 2 Kossuth a nevezetes 1849. szeptember 12-i vidini levélben fogalmazta meg a saját verzióját. Eszerint az 1849. április 26-i komáromi győzelem „marengói lehetett volna, ha [Görgei] tartalék serege által, mely kétórányira veszteglett hiába a csatatértől, űzeti a tönkrevert ellenséget. Bécs egy érett alma gyanánt hull vala 2.) az április 16-i levél hivatalos, míg a Vukovics által említett magánjellegű levél volt 3.) az április 16-i levél aligha lehetett volna 17-én a főhadiszálláson. 39 Katona: Budavár 54. Bayer egy feljegyzésére hivatkozva Görgey István II. 204. arról ír, hogy Ludvigh az említett levelet április 19-én éjjel 2 órakor adta át Görgeinek, s Kossuth ebben azon kívánságát fejezte ki, hogy Budát meglepetéssel (Überrumpelung) vegye be. 40 Clauser Mihály 217. A kéziratot ld. HL 1848-49. 30/594. A szerző Buda bevételénél idéz a kiadott diszpozícióból, ami arra mutat, hogy valóban a főhadiszálláson szolgálhatott. 221. 41 Vukovics Sebő 82. szerint „Bármit hozzanak fel Görgey ezen hibájának mentésére - ha igaz is az, hogy Kossuth szólította fel őt Buda visszafoglalására menni, mi semmi esetre hivatalos felszólítás nem volt, s csak szokott baráti levelezésükben történhetett, és akármi alakú volt, Görgeyt a hiba betudása alól nem menti fel, mert ő, ki egyenes parancsoknak sem szokott engedelmeskedni saját akaratja ellen, csak azért, hogy Kossuthnak kedvét teljesítse, oly nevezetes lépést nem tesz vala soha - azt nem fogja, bármit hozzon fel Görgey igazolására, senki megcáfolni, hogy a nagyszerű szőnyi ütközet eredménytelenül hagyása által hazánk megmentése eljátszatott". 42 Operations-Journal, ápr. 17. A vonatkozó részt magyar fordításban közli Steier Lajos 221.
