Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 257 a fővárosok az ellenség birtokában vannak, s csak ezek felszabadítása győzheti meg az országot a felszabadító munka sikeres voltáról. Görgei ezzel ellentétben úgy vélte, hogy — bármennyi igazság is van Kossuth szavaiban— a hadműveletek következő célpontjául Komáromot kell választani. Igyekezett tehát meggyőzni Kossuthot, hogy hiba volna a fővárosok visszafoglalását többre becsülni Komárom folmentésénél, s a fővárosok felszabadítására indítandó egyenes támadás csak azzal járna, hogy Pest városát kitennék az ostromolt városok minden sanyarúságának, s az ellenséget aligha lehetne Pest felől kiűzni Buda várából. Egyben igyekezett arról is meggyőzni Kossuthot, hogy az elkövetkező hadmozdulatok során nem lesz olyan könnyű személyes biztonságát garantálni, „hacsak hadászati feladataink zavartalan megoldásának rovására nem". Görgei szerint Kossuth mindezt megértette, s „nemcsak nem avatkozott bele ezután Komárom felszabadítására irányuló legközelebbi hadműveleteinkbe", hanem rövidesen vissza is utazott Debrecenbe.17 Ez utóbbi tényezőről, azaz Görgei Kossuthnak szóló figyelmeztetéséről maga Vukovics is beszámol.1 8 Kossuth egy 1876-os levelében úgy emlékezett vissza, hogy noha az isaszegi csata után a sereg dobszóval bemehetett volna Pestre, ő mégis Komárom felszabadítását tűzte ki hadműveleti célként. „Irtóztam a gondolattól: Pestet annak tenni ki, hogy Hentzi a budai várból összelövesse".1 9 Irataim az emigráczióból" című munkájában részletesebben is foglalkozott a haditanáccsal: „Kossuth az isaszegi csata után Gödöllőn a hadműködés irányát akként szabta meg, hogy nem Pest s nem Budának Pest felőli ostroma — mely Pestet sok szenvedésnek tenné ki —, hanem Komáromnak ostrom alóli felszabadítása vétessék célul", amiben minden vezér, maga Görgei is egyetértett.20 Vukovics a haditanácsról mit sem említ emlékiratában, csupán általánosságban szól arról, hogy a tábornokok mindnyájan bejártak Kossuthhoz Gödöllőre, s Kossuth húsvét napján itt nevezte ki Nagysándor Józsefet vezérőrnaggyá, s itt tárgyaltak a felszabadított péterváradi erőd parancsnoki posztjának betöltéséről is.21 Mészáros Lázár Buda ostromáról szólva rejtélyesnek nevezi Görgei elhatározását. „Ez talán mindaddig rejtély is maradand, míg bizonyosságra nem jó a gödöllői párbeszéd utáni határozat, vagy pedig ki nem fog világlani, hogy Görgei nem akarta ez ostromot, hanem csak Kossuth hiúságának óhajtott eleget tenni, hogy a kormányzó ünnepélyes díszmenettel vonulhasson be Pestre, vagy míg ki nem világlik, miként Görgey megrettent nagyobb nagyságának kilátásától, s győzelmeit Buda bevételével akarta megkoronázni, s azután hadügyminiszterkedni".22 Görgei emlékirata szerint a magyar táborban Dembmskin és Kossuthon kívül senkinek nem jutott eszébe, hogy a fővárosokat „a Duna bal partjáról kiin-17 Görgey Artúr Π. 16-17. 18 Vukovics Sebő 56-57. 19 Kossuth Lajos iratai IX. köt. S. a. r. Kossuth Ferenc, Bp., 1902. 89. 20 Kossuth: Irataim Π. 278. 21 Vukovics Sebő 56. 22 Mészáros Lázár emlékiratai. Az eredeti kéziratokból közrebocsátja Szokoly Viktor. Pest, 1867. II. k. 209. Pusztaszeri László, 1984. 339. és Pusztaszeri László, 1995. 76. szerint már Gödöllőn döntöttek a vár ostromáról. Jómagam ezt annyiban finomítanám, hogy a haditanács a főváros viszszavételét jelölte meg fő hadműveleti célként, s természetesen akár az ostrommal is számolt.
