Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
256 HERMANN ROBERT gyar nemzetnek birtokába..."1 3 Április 26-án a főváros visszavételének (egyébként túlzó) hírét bejelentve részletesebben szólt a történtekről. Eszerint Gödöllőn „megkérdezték a vezérek, valljon helyezek-e politikai momentumot abban, ha a főváros ágyúztatás által szenvedni fogna, mert ha nem helyeznék, ők készek nyomban az isaszegi csata után egyenesen Pestre menni, és onnan venni be Budát; ha pedig momentumot helyezek benne, akkor más módon fognak operálni". Kossuth erre kérte az utóbbira vonatkozó haditervet, mert „ha a hadimunkálatok reményt és biztosítást nyújtanak arra, hogy bár kis időveszteséggel az ellenséget kimanoevrirozhatjuk anélkül, hogy Pest bombáztatásnak lenne kitéve, akkor azt hiszem, hogy magamra vállalhatom a felelősséget, ha Pest városának e szerencsétlenségtőli megóvására fogok közremunkálni". Erre a hadvezérek közölték a tervet, amelyet Kossuth is jóváhagyott. Görgei emlékiratai szerint Kossuthtal először négyszemközt beszélt, s szerinte Kossuth hosszan győzködte őt arról, hogy a nemzetnek válaszolnia kell az olmützi oktrojált alkotmányra, mert csak így érhető el, hogy a külhatalmak elismerjék Magyarország függetlenségét, ő maga pedig igyekezett visszatartani Kossuthot e tervtől, mondván, hogy az olmützi alkotmányra a hadsereg fegyverei elegendő választ adtak, s hogy a külhatalmak ujjukat sem fogják mozdítani Magyarország függetlenségéért. Ezután Kossuth állítólag félbeszakította a beszélgetést. „Hogy a többi tábornokkal közölte-e Kossuth ezt az eszméjét, s ha igen, hol, mikor és milyen eredménnyel — még ma sem tudom" — íija Görgei.14 Nem kívánunk itt kitérni a Függetlenségi Nyilatkozat genezisével kapcsolatos — sok tekintetben megoldatlan és megoldhatatlan — kérdésekre, csupán annyit jegyzünk meg, hogy Görgei külpolitikai okfejtése a szövegben túl kereknek tűnik. Érdekes az is, amit Vukovics Sebő jegyzett fel, hogy ti. amikor megkérdezte Kossuthot, beszélt-e Görgeivel a függetlenség kimondásának tervéről, Kossuth azt mondta, hogy még nem, csak Klapkával. Ugyanakkor Klapka mélyen hallgat e négyszemközti találkozóról. Vukovics szerint Kossuth kijelentette, hogy beszélni fog Görgeivel, azonban nem tudja, hogy beszélt-e; maga Görgei később, a nagysallói csata után azt üzente Kossuthnak, „hogy ha máskor oly fontos dolgot tenni akar, előbb legyen szíves velem közölni".1 5 Klapka emlékirataiból pedig egyértelműen kiderül, hogy Kossuth a tábornoki kar előtt ismertette a válasznyilatkozat tervezetét; ám ez az ismertetés a nyilatkozat tartalmi kérdéseire (azaz hogy az csupán tiltakozó jellegű lesz-e, vagy az olmützi alkotmány államjogi konzekvenciáit magyar részről levonva, a függetlenség és a trónfosztás kimondásával párosul) nem terjedt ki.16 Görgei elbeszéléséből úgy tűnik, hogy a követendő haditervet először négyszemközt beszélte meg Kossuthtal. Szerinte Kossuth úgy vélekedett, hogy Gödöllőről a hadsereggel egyenes támadást kell indítani a fővárosok rohammal történő bevételére. Kossuth szerint az eddigi győzelmeknek nincs addig jelentőségük, amíg 13 KLÖM XIV 875. 14 Görgey Artúr II. 12-15. Lényegében hasonló módon számolt be a találkozóról egy 1850. márc. 27-i beadványában. Közli Steier Lajos 188-191. 15 Vukovics Sebő 57., 66. 16 Klapka: Emlékeimből 121-124.; Klapka tábornok a Kossuth-Görgei-ügyről. Correspondance de Pesth, 1881. márc. 5.
