Századok – 1999
Tanulmányok - Urbán Aladár: Agitáció a magyar köztársaságért 1848/49-ben II/221
AGITÁCIÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGÉRT X848/49-BEN 247 nünk Irányi Dániel emlékezéseit, aki tagja volt annak a háromtagú küldöttségnek, amelyet a radikálisok április 13-án este, a képviselőház zárt ülése után Kossuthoz küldtek. A küldetés oka az volt, hogy az ülésen Kossuth „függőben hagyta" a köztársaság kérdését. Mikor a küldöttség biztosította Kossuthot, hogy ha a köztársaság kikiáltását is indítványozza, a radikális párt egy emberként fogja támogatni. Kossuth így válaszolt: „Önök tudják, hogy egyáltalán nem kedvelem a monarchiát. De mivel ennyire el vagyunk zárva — mondhatnám el vagyunk szigetelve — az egész világtól, nem tudom pontosan, mi a helyzet Nyugat-Európában. Tudom, hogy a függetlenség kikiáltása szükségessé vált, ezt meg kell tenni, hiszen arról van szó, hogy igazolni kell egy állam létét és az alkotmányos nemzetekhez fordulásának jogosultságát. De nem tudom, hogyan fogadnák a magyar köztársaság kikiáltását. Úgy gondoltam, nyitva kell hagynunk ezt a kérdést addig, amikor már biztonságban cselekedhetünk. Párizsi és londoni politikai ügynökeink tájékoztatni fognak bennünket erre vonatkozóan. Ha azonban a képviselőház vállalja, hogy erről is mindjárt dönt, és semmiképpen sem fogom akadályozni elhatározásában." A radikális párt — jegyezte meg Irányi — nem merte vállalni ezt a felelősséget." A radikálisok fegyelmezetten tudomásul vették Kossuth döntését. A Marczius Tizenötödike április 20-i számában az Esti Lapok vitacikkeire utalva leszögezte: „Mi republicanus hajlamainkat magunkba zártuk, s april 14 előtt s april 14-ke után sem mondottuk el, hogy kár volt egy csapással, a nemzeti vérkeringés felbuzdulásának perczében, a köztársaság kimondásán is túl nem esni, hanem megelégeltük, hogy a nemzet képviselői rég óhajtott legnagyobb vágyaink egyikét, az osztrák ház detronisatióját kimondani elég hazafi jelleműek és szilárdak voltak." A trónfosztás ténye azonban — mint ezt Kosáry Domokos megjegyezte — elősegítette az addig szűk körben népszerű köztársasági eszme terjedését.100 így Hatvani szabadcsapatának április 22-én lezajlott eskütételén — mint a jelentés mondja — „az esküben a küszöbön álló magyar köztársaság szent neve is befoglaltatott' '. Teleki Blanka pedig vádiratának szavai szerint Vasvári csapatának zászlószentelésekor „A magyar köztársaságért!" jelszóval verte be a szeget a zászlórudba.10 1 Kossuth állásfoglalása április 14-én világos és egyértelmű volt: az államforma kérdését később az országgyűlésnek kell eldöntenie. Szemere május 2-án elhangzott kormányelnöki nyilatkozata azonban némi zavart okozott. A Függetlenségi Nyilatkozat után megalakult kabinet elnöke még munkatársait is meglepte kijelentésével, hogy az új kormány forradalmi, respublikái és demokratikus irányai.10 2 így nem cso-99 Irányi - Chassin II. 236. 100 Kosáry, A Görgey-kérdés I. 51. 101 Ld. Hermann Róbert: Hatvani Imre szabadcsapatának szervezése. Hadtörténelmi Közlemények 1992/1. 51; továbbá Teleki Blanka és köre. Vál. és s. a. r. Sáfrán Gyöngyi. Bp. 1963. 380. Akad olyan emlékezés, amelynek szerzője a köztársaság kikiáltására emlékezik; ld. Kováts István: Egy szegény pórfiú önéletrajza. Bp. 1981. 286, 308. 102 Ld. Horváth Mihály·. Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. Genf, 1865. II. 562-564. Szemere, Jellemrajzok. Előszó. 39-41. A minisztertársak közül egyedül Vukovics tudott Szemere programbeszédének tartalmáról; ld. Vukovics Sebő emlékiratai... S. a. r. Bessenyei Ferenc. Bp. 1894. 485. Szemere republikánus megnyilatkozása nem okozhatott meglepetést. Az őszi kormányalakítási kísérletek idején, nov. 20-án azt írta Kossuthnak: „Vagy mondassék ki a dictatura név szerint. Nem félek ettől sem, a respublicától sem, a legerélyesebb rendszabályoktól
