Századok – 1999
Tanulmányok - Urbán Aladár: Agitáció a magyar köztársaságért 1848/49-ben II/221
AGITÁCIÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGÉRT X848/49-BEN 245 kijelentette, hogy ez a testület rövidesen „bevégzi hivatását", majd leszögezte: „Mi határozottan köztársaságot óhajtunk Magyarországban." Az oktrojált alkotmány következtében pedig — folytatta Madarász — az osztrák császári házat meg kell fosztani trónjától és örökre száműzni.9 3 A Mcirczius Tizenötödike ugyanezen a napon Kossuth szavait visszhangozta: a császári ház kihívására a felelet a védekezés lehet, s „ha kivertük az ellenséget jelszavunk legyen: önállóság és függetlenség". Másnap, március 31-én a Közlöny annak kapcsán, hogy az új császári alkotmány következtében nincs Magyarország, kijelentette: „készülnünk kell hát egy ünnepélyes határozatra, minő nagyszerű pillanatban egy nemzethez illik". Ha erre nem leszünk képesek, a nemzetek megvetése súlyt bennünket, s kései utódaink elátkoznak, hogy „önként vittük fejünket a zsarnok bárd alá". A kormány hivatalos lapja, a Közlöny tehát március 31-én biztosra vette, hogy az oktrojált alkotmányra hivatalos — tehát országgyűlési — válaszra kerül sor, ami a szerkesztő tájékozottságát bizonyítja. Kossuth ugyanis április l-jén Egerből ezt írta terveiről Csány Lászlónak: „Azért itt van az idő, hogy a nemzet nyilatkozzék, s ezzel minden intrigának útja vágassék. S az orosz interventionak felkérése, s a martius 6-kai manifestum által Magyarországnak eltörlése után ezen nyilatkozat más nem lehet, mint az, hogy 1-őr Magyarország minden hozzá tartozókkal, úgy territoriális, mint álladalmi integritásában, sérthetetlen, osztatlan, önálló és független; 2-or az Austriai ház mint hitszegő és honáruló, Magyarország feletti uralkodásból örökre kizáratik; 3-or ideiglenes kormány alakittatik; 4-er az országgyűlés bevégezvén missióját, új választást rendel s Constituantot hív össze, melly a nemzet jövendő organismusát megállapítja."94 Ez az állásfoglalás, pontosabban annak „kiszivárgása" játszhatott szerepet abban, hogy az Esti Lapok április 2-án, szakítva korábbi állásfoglalásaival, a köztársaság mellett nyilatkozott. „Respublica" cím alatt szokásos rövid írásában Jókai így minősítette a fogalmat: „Legmagasb, legerősebb név, melly mint eszme, a véleményeken uralkodik, félik vagy imádják, de hisznek benne." Választani kell a királyság és a köztársaság között - folytatja. De királyság esetén ki legyen a választott? - teszi fel a kérdést. Akár francia, akár angol, akár orosz, bármelyik választás esetén a másik két dinasztia neheztel meg - magyar ember pedig nem viselheti a koronát. „Ez alternatívából egyedül a respublikái kormányforma nyújt menekülést. Ezt kell elfogadnunk, ha hazánkat végtelen európai háború színpadává nem akaijuk tenni."9 5 Április 2-án Hunfalvy azt jegyezte fel naplójába, hogy „a respublika zeng már szerteszéjjel". Másnap aMarczius Tizenötödike megjegyezte, hogy „vasárnap ótamin-93 Madarász cikke a továbbiakban azt javasolta, hogy az országgyűlés mondja ki: „Hazánk független köztársasági állomány", majd bízza meg Kossuthot mint „ideiglenes honkormányzót", hogy az általános szavazati jog alapján hívjon össze országgyűlést, amely kidolgozza a köztársaság alaptörvényét. 94 KLÓM XV 783-784. Kossuth hozzátette: „Egy nagy győzelem, s ez azonnal így lesz initiálva." 95 Jókai id. mű III. 165-167. Jókai a forradalom alatt keletkezett művei újrakiadásakor (1887) azt írta, hogy a közvélemény hatása alatt a békepárt úgy döntött, hogy maga áll az események élére; ld. Jókai id. mű III. 939. Ez azonban utólagos magyarázata a fordulatnak, mert Hunfalvy — maga is a „békepárt" tagja — nem tudott erről a manőverről. Ápr. 2-án ezért írt neheztelő jegyzeteket az Esti Lapok aznapi cikkéről; ld. Napló 239. Jókai egyébként „finomította" álláspontját. Ápr. 4-én arról írt, hogy „republicanusnak lenni annyit tesz, mint a habsburg családot detronizálni". Ápr. 6-i karcolatát így fejezte be: „A monarchia eszméinek senki nem ártott annyit, mint a monarchisták maguk. A respublica eszméjének senki annyit, mint ti magatok." Ld. Jókai id. mű III. 176, 178.
