Századok – 1999
Tanulmányok - Urbán Aladár: Agitáció a magyar köztársaságért 1848/49-ben II/221
AGITÁCIÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGÉRT X848/49-BEN 225 követően merült fel, amikor Nyáiy tájékoztatott azokról a Pozsonyból érkezett hírekről, miszerint Bécsben nem akaiják jóváhagyni a magyar pénz- és hadügyminisztérium létesítését. 2 0 Ennek a felháborodásnak a kifejezése volt tehát a köztársaság követelése, vagyis mint a magyar önállóságot akadályozó osztrák törekvésekre adandó válasz. Az aznap délután megjelent Marczius Tizenötödike először érzékeltette határozott formában a radikálisok elszántságát, amikor „vezércikkében" így írt: létezik Pesten egy „erős ifjú párt", mely kívánatait itt-ott kinyilatkoztatva, „az utolsó szót még nem mondta ki". A célzást még érthetőbbé tette a továbbiakban egy a párizsi példaképre utaló kitétel: francia respublika világító torony, fényességét szét veti Európa minden részeibe."21 Nyáiy említett tájékoztatójában felhívást javasolt az országhoz, s elő is terjesztette a maga radikális hangvételű szövegét. Mivel azt a pesti Középponti Választmány nevében volt tanácsos kibocsájtani, ott is megvitatták, majd némi módosítással jóváhagyták a szöveget. Ez tartalmazta azt a kitételt, hogy azok a tanácsadók, akik „a nemzeti magyar kormány" kezéből ki akarják vétetni a had- és pénzügyeket, nemcsak a nemzetnek, de az uralkodócsaládnak is ellenségei, „mert a dynastia érdekével játszanak". A nyilatkozó elszántságát az aznap délután népgyűlésen elfogadott felhívás így fogalmazta: „A nemzet vérét áldozta a pragmatica sanctio egyik részéért, ugyanezt fogja tenni a másik részéért is."22 A felhívásnak és a népgyűlésnek a hangulata, pontosabban a bécsi időhúzás miatti gyanakvás határozta meg a főváros elkövetkező eseményeit, azok jellegét. Március 28-én este a Pozsonyból érkező hajó semmi új fejleményről nem hozott hírt. Az ekkor tapasztalható hangulatot rögzíti Tasner Antalnak ezen a napon Lunkányi Jánoshoz intézett levele: „Az itteni hangulat nagyon hajlik a separatio- sőt republicatiohoz is azon esetre, ha Bécsben a magyar ministeriumnak akadályok gördittetnek eleibe. ' '23 A főváros hangadó elemeinek nyugtalanságát ezekben a napokban valóban az növelte, hogy a felelős minisztériumról szóló törvény szentesítése késett. Zichy Ferenc gróf, a Helytartótanács ideiglenes elnöke március 29-én azt jelentette Szőgyeny László alkancellárnak, hogy „ha pár nap alatt kedvező elintézés, legkivált a pénz- és hadügy-ministeriumokra nézve be nem következik, Magyarország a dinastia részére elvesztett". Majd a levél végén megjegyezte, hogy ha a pénz- és hadügyminisztériumot nem hagyják jóvá, „úgy István főherczegnek királylyá proclamáltatása be fog következni és a továbbiak beláthatatlanok."2 4 Zichy tehát nem a köztársaság kikiáltását látta közvetlen veszélynek, hanem azt az esetleges kétségbeesett lépést, amely István főherceg nádort egy nemzeti dinasztia alapítójává teheti. 20 Varga id, mű 269-270. 21 Marczius Tizenötödike (MT) 1848. márc. 27. 9. sz. A továbbiakban a sajtótermékek esetében nem használunk lábjegyzetet, ha a szövegből egyértelmű a lap címe és az idézet publikálásának dátuma. 22 Az eseményekre ld. Varga id. mű 270-272. A felhívás szövegét ld. Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez, 1848-1849. Pest, 1868. I. 35-36. 23 OL Ρ 626 Bártfai Szabó László hagyatéka. Széchenyi István iratai, 12. fasc. Közli Waldapfel id. mű I. 162-163. 24 Deák Imre·. 1848. A szabadságharc története levelekben, ahogyan a kortársak látták. Bp. é. n. 54. Bécsben az volt a vélemény, hogy Pest republikánus irányítás alatt áll. Jósika Samu - Teleki Józsefnek. Bécs, 1848. március 30. Ld. Andics Erzsébet·. A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. II. Bp. 1952. 50.
