Századok – 1999

Történeti irodalom - Bitskey István: Püspökök; írók; könyvtárak (Ism.: Tulok Péter) I/214

TÖRTÉNETI IRODALOM 215 periódusban értelemszerű, hogy a főpásztori egyházfői s politikai tevékenységekhez szervesen kötődött a szellemi, a kulturális élet fejlesztésének igénye, és a velük kapcsolatos alkotások. Az egri püspökök egyházfői és politikai tevékenysége mellé szinte minden esetben hozzárendelhető a tudománypártoló, bibliofil, írókat, művészeteket támogató mecénás püspökök alakja. A könyv a mecénás püspökök tevékenységét taglalja a rendelkezésre álló dokumentumok, levéltári adatok alapján, és emléket állít azoknak, akik a legnehezebb körülmények között is igyekeztek biztosítani a szellemi, művészeti, kulturális élet folyamatosságát. Ε legnagyobb területű magyar egyházmegye főpapjai a középkor folyamán sokszor országos tisztségeket betöltő, politikailag jelentős tisztségviselők voltak. A könyvben központi helyet foglal el a római székhelyű Collegium Germanicum Hungaricum bemutatása. Ez a német-magyar kollégium volt a 17-18. századi magyar egyházi értelmiség legfontosabb tanintézete, mellyel az eddigi kutatások sajnos igen mostohán bántak. Ez a nemzeti kollégium kettős irányítás alatt állt: egyrészt pápai szeminárium volt, másrészt a szentszék a vezetést a jezsuitákra bízta. A tanintézet a jezsuiták igen magas szintű tanításának köszönhetően rendkívül művelt tudósokat bocsátott ki, a teológián és nyelvtudáson kívül egyéb világi tudományokkal is felvértezve. Ezen kívül rendkívüli hatást gyakorolt az itt tanuló magyar diákokra az ebben az időben kialakuló barokk Róma pompája. A nagyarányű építkezések mellett a kultúra legbőkezűbb támogatója, a vatikáni könyvtár fejlesztője, XIV Benedek pápa nagyszabású ünnepségek rendezésével is igyekezett végképp elkötelezni a kollégiumok hallgatóit a katolikus hit mellett. A teológiai viták, amelyek főként a francia és az olasz teológusok között folytak, nagy hatással voltak a magyar teológus növendékekre is. A jezsuita atyák tanításainak köszönhetően természetesen az olasz teológusok véleményét részesítették előnyben. Az egri püspökség papságának erős római orientáltsága tehát ezeknek az okoknak a következménye. 1596-ban az Eger városát elfoglaló török sereg elől a káptalan Kassára menekült. Azonban a királyi tanács döntése is hozzájárult ehhez, ugyanis az Észak-Magyarországon jelentős területeket hódító reformáció megállítása a katolikus egyház számára létkérdés volt. Az ellenreformáció rendkívüli sikereket ért el, és az országgyűlés 1613-ban Jászót jelölte ki püspöki székhelyül. A Bethlen Gáborral folytatott háborút Jászó is megsínylette ugyan, de a rendkívüli tehetségű püspököknek mégis sikerült a menekült püspökség felvirágoztatása.. A könyv rámutat arra, hogy az 1649-es Kassára való visszatérésig, illetve még utána is a nyelvi sokszínűségen kívül a vallásfelekezeti különbség is rendkívüli gondokat jelentett a püspökség számára. A könyv által tárgyalt egyik legfontosabb kérdés a püspökök azon igyekezete, mellyel Egerben katolikus felsőoktatást kívántak létrehozni. A legelső kezdeményezések egyike Kisdi Benedek püspöké volt, aki 1657-ben létrehozta a kassai akadémiát azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egyházmegyéje számára művelt papokat képezzen. Az intézmény a nagyszombati egyetemmel azonos jogokat kapott és 1660-tól kezdte meg működését. Az iskola állandó támadások közepette működött, hiszen Kassa még ekkor is protestáns központnak számított. Nagyon fontos azonban, hogy ebben az időben indult meg a katolikus könyvkiadás Kassán, és ezzel megtörtént Kassa rekatolizációja a könyvkiadás terén. A püspöki mecenatúra a kultúra szinte minden területére kiterjedő megjelenése is erre az időre tehető. 1687 fontos év a püspökség történetében: a török hódoltság alól szabaduló városba végre visszatérhetett a papság. Rögtön megkezdődött a város újjáépítése, nagyarányú építkezések indultak. Ekkor épültek azok az épületek, melyek később a 18. század folyamán helyet adtak a művészeteknek, a tudományoknak és könyvkultúrának. A kultúra fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszottak a jezsuiták. 1700-ban megtörténik az iskola, rendház és templom épületegyüttesének alapkőletétele. Az iskolai színjátszás nagy szerepet töltött be a líceumok életében. A jogi oktatás megszervezése még fontosabb szerepet játszott a városi oktatás életében. Erdődy Gábor püspök ezek mellett energikusan fogott bele a barokk kori Eger arculatának kialakításába. Az őt követő Barkóczy Ferencz püspök munkásságának köszönhető, hogy Eger szellemi központtá vált. Első intézkedéseként 1754-ben az egri szemináriumot átszervezte. Püspökségének idejére tehető a város színpadain a drámák nagyszámú előadása. Egerben 1692-1772 között 257 alkalommal került sor iskolai színjáték előadására. 1755-ben Eger első nyomdája is megkezdi működését. Érdekesség, hogy a tudományos, teológiai művek megjelentetésén kívül a nyomda kiadott ismeretterjesztő, mezőgazdasági könyveket is. Ilyen mű volt pl. az 1759-ben kiadott Angliai Méheskert is. Barkóczy püspök munkássága korszakalkotó jelentőségű volt a nyelv, és irodalompártolás területén is. Bátran lehet beszélni a Barkóczy köré szerveződött irodalmi körről. Az egri püspökség történetének második kiemelkedő egyénisége Eszterházy Károly püspök. A római Collégium Germanicum Hungaricumban végzett tanulmányai nagy hatással voltak későbbi munkásságára. Az