Századok – 1999

Történeti irodalom - La vie quotidienne des moines et chanoines réguliers au moyen ages et temps modernes. I–II. (Ism.: Tóth István György) 213

TÖRTÉNETI IRODALOM 213 Képes Krónika egyes, a témához illeszkedő miniatúráiról. A munkát bibliográfia, névmutató és egy genealógiai tábla zárja. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a választott téma monografikus tárgyalást kívánó fejezete a magyar történelemnek, a kötet azonban nem teljesíti maradéktalanul a téma által feltételezett elvárásokat. Sroka könyve (amit a szerző maga is „tanulmány"-nak nevez a 7. oldalon!) valóban modern, széles szakirodalmi bázison alapuló, stílusos, ámbár (legalábbis számunkra) túl aránytalan és vázlatos összefoglalása a kérdésnek. Természetesen köszönet illeti a szerzőt, hogy könyvét magyar nyelven kiadatta, s ezzel a magyar olvasók és kutatók számára elérhetővé tette. Ezért a kötetnek (hiányai ellenére is) helye van a középkor iránt érdeklődők könyvespolcán. A témát megillető végeredmény érdekében azonban reméljük, hogy Sroka, aki szakavatott ismerője a korszaknak, a kötetet átdolgozva egy szerkezetében egységesebb, mondandójában pedig mélyebb és kiérleltebb monográfiával örvendezteti majd meg a magyar medievisták táborát. Piti Ferenc LA VIE QUOTIDIENNE DES MOINES ET CHANOINES RÉGULIERS AU MOYEN AGES ET TEMPS MODERNES. Ι-Π. Wroclaw 1996. Ed. Marek Derwich. 816 1. A SZERZETESEK ÉS A REGULÁRIS KANONOKOK MINDENNAPI ÉLETE A KÖZÉPKORBAN ÉS A KORAÚJKORBAN A wroclawi egyetem által kiadott kétkötetes, igen színvonalas és szépen illusztrált tanulmánykötet annak a konferenciának az anyagát adja közre (erősen kibővített formában), amelyet 1994. november 30. és december 4. között tartott Wroclawban és Ksiazban a Szerzetesrendek és Kongregációk Történetének Kutató Laboratóriuma (Laboratoire de Recherches sur l'Histoire des Ordres et Congrégations Religieux, rövidítve: LARHCOR). Ez a mintegy 80 kutatót összefogó konferencia volt a LARHCOR munkájának kezdete, amelyet a szervezők ígérete szerint hamarosan újabb konferenciák követnek. A gazdagon illusztrált, fényképekkel, térképekkel, régészeti feltárások rajzaival ellátott kötet angol, német, francia és orosz nyelvű tanulmányait mindig három nyelven írt összefoglalók teszik elérhetővé a nemzetközi közönség számára. A kötet a konferencián elhangzott előadások közül 56-ot közöl 60 történész, művészettörténész és régész tollából. A konferencia anyagát közzétevő tanulmánykötet jó bizonyítéka annak, hogy a szerzetesség mennyire fontos probléma, a különböző országokból érkezett, más-más tudományterületeken dolgozó előadóknak egyaránt volt fontos mondanivalójuk erről a kérdéskörről, amely — mint ezt a konferencia szervezője és a kötet szerkesztője, Marek Derwich professzor hangsúlyozza a bevezető tanulmányban — a középkor és a koraújkor történetében talán minden más kérdésnél jobban alkalmas az univerzális, összeurópai vizsgálatokra. A szerzetesek mindennapi életét a regulák és rendi előírások szabályozták, és így az kevésbé függött a környezetétől, mint más társadalmi rétegek mindennapjai: egy, a forró Spanyolországban élő szerzetes mindennapjai sokkal kevésbé különböztek a hideg Skandináviában lakó, ám ugyanahhoz a rendhez tartozó szerzetes életétől, mint amennyire eltért a kolostor falain kívüli falvak élete. Albert D'Haenens (Louvain) és Florent Cygler (Drezda) tanulmányai a rendi regulákról és statútumokról vezetik be a könyvet, mintegy általános keretét nyújtva a kolostorok mindennapi életének. Marek Derwich, Leslaw Spychala, és Marek Wójcik közös tanulmánya áttekinti a középkori és koraújkori szerzetesség mindennapjaira vonatkozó újabb kutatásokat, a tovább vizsgálandó problémákat, és eközben az idegen nyelven megjelent, Magyarországról szóló régészeti, művészettörténeti, történelmi, könyvtártörténeti munkákat is részletesen ismerteti. A szerzők figyelmét a bencés rend és Pannonhalma élete mellett különösen a magyar alapítású, de Lengyelországban is igen fontos szerepet játszó pálos rend kolostorai keltették fel. Jaroslaw Wenta (Toruri) tanulmánya a német lovagrenden belüli karrierlehetőségeket elemzi, rámutatva arra, hogy a szegénység, szerénység és engedelmesség szerzetesi eszméire épülő rend milyen lehetőségeket nyitott meg tagjai előtt: azok közül, akik felsőfokú tanulmányokat végeztek, főleg, ha jogot tanultak, és részt vettek a nagymester vezette állam adminisztrációjában, sokan püspökök lettek.