Századok – 1999
Történeti irodalom - Sroka Stanislaw A.: A magyar Anjouk családi története (Ism.: Piti Ferenc) I/210
210 TÖRTÉNETI IRODALOM 210 számításba azokat a forrásokat, melyek az esetenként Magyarországhoz tartozó dalmát tengerparti városok belső ügyeiről tájékoztatnak, valamint azokat sem gyűjtötték össze, amelyek magyar pénzek külföldi előfordulásáról tanúskodnak. Szemmel látható a szerkesztőbizottság azon törekvése, hogy a Károly Róbert-kor (1301-1342) anyaga teljes egészében mihamarabb kész legyen, Nagy Lajos időszakát (1342-1382) valamint Mária királynő országlását (1382-1387) pedig már fiatal kutatók bevonásával készítsék el. A gyűjtés központi magját a Magyar Országos Levéltárban létrehozott középkori gyűjtemény alkotja, mely a mohácsi csatát megelőző időből származó, javarészt eredeti okleveleket őrző Diplomatikai Levéltárban, illetve az ugyanezen korból ránkmaradt százezernél valamivel kevesebb oklevélfényképet magában foglaló, külföldi és magyar levéltárak anyagát is tartalmazó Diplomatikai Fényképgyűjteményben található. Az alkalmazott rövidítésekről a rövidítések jegyzéke az első kötetben három tételben ad felvilágosítást, a továbbiak folyamatosan alkalmazzák az elsőben nem szereplő rövidítések feloldását. Minden kötet végén névmutató található, mely a tulajdonneveket (személy- és helynevek) öleli fel. Ez lehetővé teszi a könyvek azonnali hasznosítását a névanyag vonatkozásában, megkönnyítve dolgát azoknak a felhasználóknak, akik csupán személyek, helynevek iránt érdeklődnek, s nem a korszak történéseit kutatják. így a történészeken kívül haszonnal forgathatják más tudományágak képviselői, nyelvészek, régészek, helytörténészek is. Az egyes oklevéltárak anyagát számítógépre vitték, ez megadja a lehetőséget, hogy összesített mutatók is készüljenek, a számítógéphez értők kereső programokkal tárgyak, jelenségek nyomába is eredhetnek. Összegzésül elmondható, hogy az Anjou-oklevéltár kötetei 1990-től kezdődően szinte évente látnak napvilágot, jelenleg is vannak már nyomdakész kötetek. Kristó Gyula munkásságának köszönhetően az 1301 és 1320 közötti időszak teljes okleveles anyaga már rendelkezésre áll. Ugyanez mondható el az 1323 és 1325 közötti időszakról is. Az 1320-as évek elejének hiányzó kötetei is rövidesen a kutatók kezébe kerülnek. Ugyanakkor Károly Róbert uralkodásának utolsó éveiből is várható a közeljövőben kötet. Az Anjou-kori oklevéltár iránt külföldön is nagy az érdeklődés, eddig ismertetések jórészt határainkon túl jelentek meg róla a Bibliothèque de l'École des Chartes, The English Historical Review és a Magyar Múzeum hasábjain. Mindezeken túlmenően örvendetes, hogy már több olyan tanulmány jelent meg, mely használta a kész köteteket. Az Anjou-kori oklevéltár kötetei hosszútávon remélhetőleg képesek lesznek betölteni a magyar középkor forráskiadásában azt az űrt, mely a szinte teljesnek mondható Arpád-kor és a napjainkban újra reneszánszát élő Zsigmond-kor forráskiadása között tátong, sokoldalú információival pedig a századforduló óta elhanyagolt Anjou-kor kutatásának adhat új lendületet, gazdagíthatja s árnyalhatja a korszakról alkotott nézeteinket, ismereteinket. Tóth Ildikó Stanislaw A. Sroka A MAGYAR ANJOUK CSALÁDI TÖRTÉNETE Krakow, 1998. 74 ο. Az Anjou-kori magyar történelemmel kapcsolatos szakmunkák sorában a közelmúltban jelent meg Stanislaw A. Sroka lengyel történésznek, a krakkói egyetem adjunktusának kismonográfiája. Sroka neve nem ismeretlen a magyar középkorászok számára, hiszen az Aetas című szaklapban több ízben is publikált, és a középkori magyar-lengyel kapcsolatok szakértőjeként is felhívta magára a figyelmet (pl. önálló könyve jelent meg 1995-ben Krakkóban e témakörben). Jelen kötete tehát szervesen illeszkedik eddigi szakmai munkásságába. A könyv megírásához magyarországi és olaszországi kutatómunkát is végzett, s mint a jegyzetekből és a bibliográfiából kitűnik, nem csupán a lengyel és a magyar szakirodalmat térképezte fel, hanem francia, olasz, cseh, német és angol szerzők munkáit is felhasználta. (A könyv címe egyébként — tudatosan vagy akaratlanul? — nagymértékben rímel Wertner Mór alapvető genealógiai munkájának — Az Árpádok családi története. Nagybecskerek, 1892. — címével.) A szerző célkitűzése (saját szavait idézve): a magyar Anjou-dinasztia „egyes tagjainak születési, halálozási, házasságkötési időpontjának megállapítása, információ az utódokról. Helyenként