Századok – 1999

Történeti irodalom - Sroka Stanislaw A.: A magyar Anjouk családi története (Ism.: Piti Ferenc) I/210

210 TÖRTÉNETI IRODALOM 210 számításba azokat a forrásokat, melyek az esetenként Magyarországhoz tartozó dalmát tengerparti városok belső ügyeiről tájékoztatnak, valamint azokat sem gyűjtötték össze, amelyek magyar pénzek külföldi előfordulásáról tanúskodnak. Szemmel látható a szerkesztőbizottság azon törekvése, hogy a Károly Róbert-kor (1301-1342) anyaga teljes egészében mihamarabb kész legyen, Nagy Lajos időszakát (1342-1382) valamint Mária királynő országlását (1382-1387) pedig már fiatal kutatók bevonásával készítsék el. A gyűjtés központi magját a Magyar Országos Levéltárban létrehozott középkori gyűjtemény alkotja, mely a mohácsi csatát megelőző időből származó, javarészt eredeti okleveleket őrző Diplo­matikai Levéltárban, illetve az ugyanezen korból ránkmaradt százezernél valamivel kevesebb ok­levélfényképet magában foglaló, külföldi és magyar levéltárak anyagát is tartalmazó Diplomatikai Fényképgyűjteményben található. Az alkalmazott rövidítésekről a rövidítések jegyzéke az első kötetben három tételben ad felvilágosítást, a továbbiak folyamatosan alkalmazzák az elsőben nem szereplő rövidítések feloldását. Minden kötet végén névmutató található, mely a tulajdonneveket (személy- és helynevek) öleli fel. Ez lehetővé teszi a könyvek azonnali hasznosítását a névanyag vonatkozásában, megkönnyítve dolgát azoknak a felhasználóknak, akik csupán személyek, helynevek iránt érdeklődnek, s nem a korszak történéseit kutatják. így a történészeken kívül haszonnal forgathatják más tudományágak képviselői, nyelvészek, régészek, helytörténészek is. Az egyes oklevéltárak anyagát számítógépre vitték, ez megadja a lehetőséget, hogy összesített mutatók is készüljenek, a számítógéphez értők kereső programokkal tárgyak, jelenségek nyomába is eredhetnek. Összegzésül elmondható, hogy az Anjou-oklevéltár kötetei 1990-től kezdődően szinte évente látnak napvilágot, jelenleg is vannak már nyomdakész kötetek. Kristó Gyula munkásságának kö­szönhetően az 1301 és 1320 közötti időszak teljes okleveles anyaga már rendelkezésre áll. Ugyanez mondható el az 1323 és 1325 közötti időszakról is. Az 1320-as évek elejének hiányzó kötetei is rövidesen a kutatók kezébe kerülnek. Ugyanakkor Károly Róbert uralkodásának utolsó éveiből is várható a közeljövőben kötet. Az Anjou-kori oklevéltár iránt külföldön is nagy az érdeklődés, eddig ismertetések jórészt határainkon túl jelentek meg róla a Bibliothèque de l'École des Chartes, The English Historical Review és a Magyar Múzeum hasábjain. Mindezeken túlmenően örvendetes, hogy már több olyan tanulmány jelent meg, mely használta a kész köteteket. Az Anjou-kori oklevéltár kötetei hosszútávon remélhetőleg képesek lesznek betölteni a magyar középkor forráskiadásában azt az űrt, mely a szinte teljesnek mondható Arpád-kor és a napjainkban újra reneszánszát élő Zsigmond-kor forráskiadása között tátong, sokoldalú információival pedig a századforduló óta elhanyagolt Anjou-kor kutatásának adhat új lendületet, gazdagíthatja s árnyal­hatja a korszakról alkotott nézeteinket, ismereteinket. Tóth Ildikó Stanislaw A. Sroka A MAGYAR ANJOUK CSALÁDI TÖRTÉNETE Krakow, 1998. 74 ο. Az Anjou-kori magyar történelemmel kapcsolatos szakmunkák sorában a közelmúltban jelent meg Stanislaw A. Sroka lengyel történésznek, a krakkói egyetem adjunktusának kismonográfiája. Sroka neve nem ismeretlen a magyar középkorászok számára, hiszen az Aetas című szaklapban több ízben is publikált, és a középkori magyar-lengyel kapcsolatok szakértőjeként is felhívta magára a figyelmet (pl. önálló könyve jelent meg 1995-ben Krakkóban e témakörben). Jelen kötete tehát szervesen illeszkedik eddigi szakmai munkásságába. A könyv megírásához magyarországi és olasz­országi kutatómunkát is végzett, s mint a jegyzetekből és a bibliográfiából kitűnik, nem csupán a lengyel és a magyar szakirodalmat térképezte fel, hanem francia, olasz, cseh, német és angol szerzők munkáit is felhasználta. (A könyv címe egyébként — tudatosan vagy akaratlanul? — nagymértékben rímel Wertner Mór alapvető genealógiai munkájának — Az Árpádok családi története. Nagybecs­kerek, 1892. — címével.) A szerző célkitűzése (saját szavait idézve): a magyar Anjou-dinasztia „egyes tagjainak szü­letési, halálozási, házasságkötési időpontjának megállapítása, információ az utódokról. Helyenként

Next

/
Thumbnails
Contents