Századok – 1999
Kisebb cikkek - Völgyesi Orsolya: Novák Antal kiadatlan levelei Kölcsey Ferenchez VI/1335
KISEBB CIKKEK 1337 felirattervezetét nem engedte az uralkodó elé bocsátani. „Meg vagyunk győződve, hogy az érdeklett vallástárgyi üzenet minden pontjaiban igazságos; meg vagyunk győződve, hogy e' tárgybeli sérelem, mint magával a' polgári alkotmányt érdeklő, a' haza minden rendű polgáraival köz; meg vagyunk győződve, hogy a' törvényhatóságok többsége az orvoslást kívánta; megvagyunk győződve, hogy a' mi a' nemzeti többség' e kívánatának a' Királyi Felség' elébe terjesztését eszközölhette: 's ugyan azért állhatatosan hisszük, hogy az Ország Fő Rendei a' magok' országygyűlési hatáskörén túl mentek; hogy válaszaikban, az Ország' többségére s' az utasításokra nézve, polgári alkotványunkkal ellenkező elveket mondottak ki; hogy ezen elvek szerént cselekedvén az országgyűlés' czéljának elérésében a' Képviselői testet a' haza' kárával akadályoztatták meg."1 0 Ebben az összefüggésben lesz igazán érthető, hogy Kölcsey 1833 őszén, csekei tartózkodása alkalmával végső formába öntve Országgyűlési Naplóját, miért szentel olyan nagy teret éppen a vallásügyi vita kapcsán a magyar képviseleti rendszer kérdésének. „A megyei szerkezet, a képviselőség kifejlésének módja, s a nemesség fejenként egyforma jogai hozzák magokkal: 1., az utasítások kötelező voltát. 2., a képviselőség indítványi jogát. 3., az ország többségének a képviselők többségében állását." Verbőczy „populus" fogalmát, valamint a megyei tiszt- és követválasztások gyakorlatát mérlegelve így összegzi gondolatait: „Minden oda vezet: többséget nálunk a fejek száma teszen. Olly elv, melly kisebb és nagyobb nemességre oszlott, s oligarchial aristokratiából egyfelől, más felöl pedig demokratizált aristokratiából álló népnél előbb utóbb tisztán demokratiai ideára vezet; s ennél fogva minden főrendi gondolkozású ember előtt veszedelmesnek tetszhetik."11 A szatmári körlevél természetesen felkeltette a kormányzat figyelmét. Annál is inkább, mivel Pest vármegye már 1833. augusztus 27-én hasonló szellemű, a végrehajtó hatalom önkényes törvénymagyarázatait és a felsőtábla magatartását bíráló körlevelet fogadott el. Reviczky kancellár 1833. október 9-i felterjesztésében két dolgot javasolt az uralkodónak: egyfelől a király ismételten szólítsa fel a megyei elöljárókat, hogy a már érvényben lévő rendelkezésnek megfelelően akadályozzák meg a hasonló „üzelmeket", az alkotmányosságot és különösen a közjogi kérdéseket érintő közgyűlési határozatokat pedig azonnal jelentsék.1 2 Másfelől a kancellár szükségesnek tartotta, hogy a Helytartótanács nyílt paranccsal tiltsa meg a postahivataloknak a megyei köriratok továbbítását.1 3 Kölcsey tehát megyei tartózkodása alatt is kapcsolatot tartott ellenzéki társaival, informálva őket a szatmári eseményekről, ugyanakkor érdeklődéssel és feszült várakozással figyelte a pozsonyi tör-2. és 80.). Vo. Pajkossy Gábor, Kölcsey követi lemondásának történetéhez, Századok, 1996, 5. sz., 1205. 10 A vallásügyi körirat autográf kéziratát Pajkossy Gábor bocsátotta rendelkezésemre. Az idézett részletet az ő átírásában közlöm. Segítségét köszönöm. 11 KF Napló 142., 143. 12 A megyék jogkörének korlátozásával és a főispánok megyei befolyásának megerősítésével már 1831-ben foglalkozott az államkonferencia: MOL Filmtár W 4448; HHStA 1831:2222, 2223. 13 Az uralkodó 1833. október 20-i döntése értelmében azonban a megyei körlevelek feltartóztatását nem a Reviczky által javasolt módon, hanem titkos parancs útján és csak a 6 kerületi postafőtiszttel közölték. A postafőtiszteknek ez ügyben a legszigorúbb titoktartást és a legnagyobb körültekintést rendelték el, felszólítva őket, hogy csak a legmegbízhatóbb helyi postamestereket avassák be a kormányzat ezen elhatározásába (MOL Magyar
