Századok – 1999
Kisebb cikkek - Völgyesi Orsolya: Novák Antal kiadatlan levelei Kölcsey Ferenchez VI/1335
1338 KISEBB CIKKEK ténéseket. Az országos ülések napirendjén lévő úrbéri törvénycikkek vitái, a reformjavaslatok további sorsa, az erőviszonyok alakulása ugyanis döntő jelentőségű volt a reformellenzék számára. Kölcsey ezért elutazása előtt barátaival megállapodott, hogy azok az országgyűlés eseményeiről részletes beszámolókkal fognak szolgálni, így 1833. augusztus 24-én már Deák Ferenc1 4 foglalta össze számára a tárgyalások menetét, és levelét így zárta: „... a j övő vasárnapon ismét vagy én vagy Ötvös, vagy Nóvák fogunk tudósítani az addig történtekről, ..,"1 5 1. Posonyba Sept: 1-sőjén [1]833. Kedves Barátom! Deák Ferkonknak August: 25-dikéig terjedő tudósítását16 alkancelláriai levéltár Magyar királyi kancellária Acta Praesidialia secretiora (A 49) 1833:190. sz.). 14 Deák Ferenc (1803-1876) Zala vármegye második követe 1833 májusától. 15 Deák Ferenc Kölcseynek Pozsony, 1833. aug. 24. In, Kölcsey Ferenc levelezése. "VSlogatás, kiad. Szabó G. Zoltán, Bp., 1990 [a továbbiakban: Kflev], 162. 16 L. Kflev 160-162. 17 Az augusztus 26-i országos ülésen „a Jobbágyok Földes Úri adózásairól" szóló úrbéri IV törvénycikk 2. §-ának utolsó pontját vitatták meg. Ez a szakasz a kilenced beszedését és behordását szabályozta (A vita összefoglalását 1. Felséges Első Ferencz ausztriai császár, magyar és Cseh Ország koronás királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácsony havának 16-ik napjára rendeltetett Magyarország" gyűlésének jegyzőkönyve, III. kötet [a továbbiakban: Jk. III.] Po'sony, 1832/3, 365-368. és Kossuth Lajos összes munkái, Országgyűlési Tudósítások [a továbbiakban: KLÖM], Π. kötet, s. a. r. A keleteurópai Tudományos Intézet Történettudományi Intézetének munkaközössége, Bp., 1949., 108-115.). 18 Az 1827: 8. törvénycikk által kiküldött országos bizottság vonatkozó javaslatát 1. Opinio excelsae Deputationis e Comitis Anni 1825/7 exmissae in Re Urbarii cum Motivis et Projecto Articulorum deprompta. Pestini, 1831, 39. 19 A kerületi (circularis) tanácskozások e tárgyban hozott végzését 1. Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőkalmasint eddig vetted - íme annak folytatását futólag adom eképpen: August: 26-kán a' IV-dik Art: 2-dik §-phusának 7-dik szakaszára jővén a' sor17 - a' szavak három felé mentek, egy része voksolt a' Regnicolar[is] redactiora1 8 -, a másik a' Circularisra1 9 - harmadik pedig egy az Abauji követ2 0 által tett de a'regnicolar[is] redactiotul igen kevésbe különböző Modositást fogadta el. Végre a' Circularis redactio mellett vala 24 V[árme]gye - és a' Personalis 21 még is a' regnicolarfis] redactiora enunciálta22 a' többséget. Balogh2 3 kérdést tőn, hogy hogy lehet az? A' Personalis pedig felel, hogy ő az Abauji Modositás mellettieket is a' regnicolar[is] redactionalistákhoz számította, és így a' többség ez, mellyet senki sem vehet kérdésbe. Erre Deák24 ben, Karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének írásai, I. kötet, Po'sony 1832/3 [a továbbiakban: Iratok I.], 286. 20 Vitéz János (1782-1862) Abaúj vármegye másodalispánja 1830 és 1838 kötött, az 1830-as és 1832-36-os országgyűlésen a megye második követe. 1839 és 1845 között első alispán, 1846-tól királyi tanácsos és Abaúj vármegye főispáni helytartója. Javaslatát 1. Jk. ΠΙ. 366-367. és KLÖM II. 110. 21 Sárdi Somssich Pongrác (1788-1849) 1824-től Somogy vármegye első alispánja, az 1825-27-es országgyűlésen a megye követe, 1831-ben alnádorrá nevezik ki. 1833-tól Pest megye főispáni helyettese, ugyanezen év május 31-én az uralkodó személynökké nevezi ki; kinevezését az ellenzék is örömmel fogadta, hiszen Somssich az 1825-27-es országgyűlésen az ellenzék meghatározó tagja volt. 1835-től Baranya megye főispánja, 1839-ben államtanácsos lett. 1846-ban kapott grófi rangot. 22 Jelentette ki. 23 16. Balogh János (1796-1872) Bars megye ellenzéki politikusa, 1830-ban és 1832-36-ban a megye második követe. 1835-ben és 1837-ben hűtlenségi perbe fogják, perét azonban mindkét esetben megszüntetik. 1842-45-ben Bars megye első alispánja. 1848-ban honvédőrnagy, Nyitra és Trencsén megye népfelkelési biztosa, 1849-től alezredes. 1849-től 1859-ig emigrációban élt, távollétében halálra ítélték. 1861-ben Bars megye országgyűlési képviselője. Felszólalását 1. Jk. ΠΙ. 380. és KLÖM II. 112-113. 24 Deák Ferenc felszólalását 1. Jk. III. 381. és KLÖM Π. 113.
