Századok – 1999
Közlemények - Raáb Renáta: A magyar szabadságharc a korabeli dán sajtóban VI/1297
A MAGYAR SZABADSÁGHARC A KORABELI DÁN SAJTÓBAN 1321 nem tekintették túl demokratikus szelleműeknek, és mint ismert, a magyarországi nyugtalanságok épp abból fakadtak, hogy a magyarok elnyomták a szláv népeket. Ez azonban most mindegy is, legyen a felkelés olyan, amilyen, de nagyon kétséges, hogy a magyarok győznek. Hosszú ideig tudtak harcolni, és győztesen tudtak harcolni, de Ausztria és Oroszország egyesült erőfeszítése végül majd megbénítja az ellenállást, hiszen ezek a hatalmak, főleg az utóbbi, hallatlan erőforrásokkal rendelkezik. Lehet mondani, hogy ez is csak egy jóslat, akár csak a Fadrelandet-é, de el kell ismerni, több alapja van, még akkor is, ha nem vesszük figyelembe Lord Palmerston kijelentését, miszerint soha nem fajulhat odáig a dolog, hogy Ausztria elbukjon."6 0 A Dániában szokatlan szenvedéllyel vitatott kérdésről a K0benhavnsposten augusztus 18-án még egyszer elmondja a véleményét: „Nem lehet szemére vetni a novemberi kabinetnek, ha elfogadja a konzervatív nagyhatalmak diplomáciai támogatását, de súlyosan el kell marasztalni, mikor nyilvánosan kijelenti, hogy Dánia jóléte a türannoszok magyarországi győzelmétől függ. Ha a minisztérium Magyarország bukását kívánja, akkor minden elképzelhető haszon nélkül szakít az egész európai közvéleménnyel és hatalmas szakadékot hoz létre Dánia belső berendezkedése és külpolitikája között. Ha a kormány valóban úgy lelkesedik az orosz-osztrák ügyért, akkor csak csodálkozni lehet azon, hogy miért nem viselkedik ugyanúgy, mint Ausztria. Miért nem állítja a fogoly schleswig-holsteinieket bíróság elé, és miért nem löveti agyon őket? Nyilván nem csak a lehetséges következményektől való félelem miatt, hanem mert a humanitás érzés is tiltakozik ez ellen. Nagy szégyen lenne Ausztria és Poroszország példáját követni. De akkor miért nyilatkozik nyilvánosan kormányunk Ausztria mellett? Nem lenne elég csendesen biztosítani Oroszországot baráti szándékainkról?"6 1 Augusztus 24-én a fegyverletétel hírének ismeretében újra felteszik a lapok a kérdést: Vajon a magyarok bukása érezteti-e hatását a „haza sorsának alakulásában"? A K0benhavnsposten a Norddeutsche Freie Presse hírére, miszerint Magyarország legyőzése porosz-osztrák háborúhoz vezet, kijelenti: „Ha valóban így lesz, akkor mégis csak igazat kell adnunk a Berlingske-nek abban, hogy Magyarország szerencsétlensége előnyt jelent nekünk, mert Poroszország nem tud egyszerre tengeren és szárazföldön háborút folytatni, ezért kénytelen lesz engedni a dán ügyben, mihelyt osztrák háború fenyegeti. Ha viszont nem lesz porosz-osztrák háború, akkor a legkisebb hasznunk sem lesz Magyarország alávetéséből."62 A kérdésben először megszólaló Dannevirke, mely már márciusban is úgy látta, hogy „egész Európa sorsa (saját ügyeinket sem véve ki) mélyen bele van foglalva az Osztrák Monarchia sorsába"6 3 augusztus 24-én, immár a fegyverletétel hírének birtokában a következőképpen zárja a vitát: „Világos, hogy a magyarkérdés megoldása nagyon nagy befolyást gyakorol a schleswigi ügyre és ennek végső eldöntésére. A béketárgyalások alatt most sokkal több szilárd támaszpontot 60 Flyveposten 1849. aug. 8. 61 K0benhavnsposten 1849. aug. 18. 62 K0benhavnsposten 1849. aug. 24. 63 Dannevirke 1849.márc. 3.
