Századok – 1999
Közlemények - Velladics Márta: A II. József korabeli szerzetesrendi abolíció statisztikája (1782–1847) VI/1259
1270 VELLADICS MÁRTA lított rendek adatait.5 9 így szerinte 1805-ben 180 kolostor működött Magyarországon, s a szerzetesek létszáma valamivel meghaladta a 3812 főt. Pontos létszámot azért nem mondhatunk, mivel nem közölte a fiumei női bencés, valamint az eszéki kapucinus kolostor létszámadatait. Schwartner második kiadásának adatai jóval eltérnek az első kiadás és Demián adataitól.60 Az eltérés érthető lenne, hiszen a két kiadás között tíz év telt el és ez alatt az idő alatt három rend visszaállítására került sor Magyarországon. Azonban a számok nem magasabbak, hanem jóval alacsonyabbak, mint az első kiadásban közölt adatok. Az 1809-ben megjelent első kötet szerint 147 férfi kolostorban 1491 szerzetes, 452 klerikus és 502 laikus, összesen 2445 fő maradt.6 1 A nőknél pedig 11 zárdában 261 apáca és 94 laika, összesen 355 fő élt.6 2 Ez összesen 158 rendházban 2800 fő. Ehhez a létszámhoz hozzá kell még adnunk a visszaállított rendek adatait: 14 kolostor, 145 fő.6 3 Továbbá — ahogy ez az első kiadásnál is megtörtént — a külön fejezetben tárgyalt baziliták adatait: 7 kolostor, 79 szerzetes.6 4 Tehát Schwartner második kiadása szerint 1805-ben65 179 kolostorban a szerzetesek összlétszáma 3024 fő volt. Ha összehasonlítjuk a második és első kiadás adatait, akkor a rendházak száma összességében 14 helyett csak 7 kolostorral növekedett, a szerzetesek létszáma pedig 693 fővel csökkent az 1795-1805 közötti időszakban. Különösen az 1802-es restitúciós rendelet után sem a kolostorok számának, sem a szerzetesek létszámának ilyen mértékű csökkenését semmi sem indokolja. A két kiadás adatainak különbségére, melyre Schwartner nem ad magyarázatot, az alábbiakban még visszatérek. Fényes Elek 1842-ben megjelent munkája az 1840-ben meglévő állapotokat tükrözi.6 6 Ε szerint a római katolikus egyházon belül több mint 148 kolostorban 2670 férfi szerzetes és 10 női zárdában 323 apáca élt Magyarországon. A férfi rendházak számát csak a koldulórendek esetében adja meg, így pontos adatot nem mondhatunk. A görög katolikus egyházon belül 7 kolostorban 83 főt számlált össze. A római és görög katolikus egyház adatai együtt több mint 165 kolostorban 3076 szerzetes. Fényes a kolostorokra vonatkozó számait biztos, hogy Schwartner második kiadásából vette át,67 azonban nem vette figyelembe, hogy elődje külön tárgyalta a visszaállított rendek adatait. Tehát a bencés, ciszterci és premontrei rendre vonatkozó számok nem szerepelnek a rendekről összeszedett adatokban. Fényes elmulasztotta ezt az összeadást, ezért csökkenhetett a kolostorok száma 1809-1842 között. Ami 59 I. Ferenc 1802-ben kiadott restitúciós rendeletében visszaállította javaiban a ciszterci, bencés és premontrei rendet. 60 Schwartner 2. 1809. 170-173. 61 Schwartner 2. 1809. 172-173.: „In 147 von Joseph verschonten Mannsklöstern, unter welchen 25 Piaristen (Collegia), 81 Franciskaner, 11 Minoriten, 11 Capuciner, 11 Misericordianer, 1 Augustiner, 1 Unbeschuhter Carmeliter, 3 Serviten, und 3 Dominicaner Klöster sind, starben im J. 1803. der Welt, [...] ab, 1491 Ordenspriester, 452 Clerici, und 502 Laienbrüder, zusammen 2445." 62 Schwartner 2. 1809. 173.: „Den Schleyer tragen 261 Chorfrauen oder Nonnen, und 94 Laienschwestern, welche in 11 noch übrig gebliebenen Frauenklöstern verschlossen sind." 63 Schwartner 2. 1809. 171. 64 Schwartner 2. 1809. 176. 65 Schwartner a kéziratot ekkor zárta le. 66 Fényes Elek: Magyarország statisztikája. 1. Pesten, 1842. 99-103.; A továbbiakaban: Fényes 1. 1842. 67 Schwartner iránti csodálatát maga írja le könyvének előszavában. Fényes 1. 1842. III-IV
