Századok – 1999
Közlemények - Velladics Márta: A II. József korabeli szerzetesrendi abolíció statisztikája (1782–1847) VI/1259
1266 VELLADICS MÁRTA Valóban az első táblázat szerint 1782-ben — a klarisszák és ágostonrendi apácák, valamint az összes többi női rend és a budai verescsillagosok nélkül — a Magyarországon élő férfi szerzetesek összlétszáma 5272 fő volt. A második táblázat szerint 1786-1788-ra a fenti létszám (5272 fő) apadt volna 25143 6 főre. Végül a harmadik, az 1792 októberében készült kimutatás alapján még a tervezettnél is kevesebb szerzetes maradt, a létszám 1960 főre csökkent II. József uralkodásának a végére. A fent ismertetett kalocsai és esztergomi táblázatokhoz három megjegyzést szeretnék fűzni. Előszöris a Kollonich érsek anyagában megmaradt, az 1788-ra elérni kívánt létszámot tartalmazó táblázat néhány részadat kivételével pontosan megegyezik a Prímási Levéltár második, szintén a tervezett létszámot tartalmazó táblázatával. Azt sajnos nem sikerült megállapítani, hogy Bán Péter vagy a korabeli másoló37 néhány helyen félreolvasta-e a számokat vagy a táblázat készítője tudatosan korrigálta az adatokat. így a szalvatoriánus ferencesek létszáma az egyik táblázatban 509, a másikban 529 fő, a domonkosoké 51, illetve 57 fő, míg a cisztercieké 16 és 45 fő.38 A korrekció után a két táblázat összlétszáma ugyanaz: 2514 fő. Még e javítások után is úgy vélem, hogy a Batthyány által végzett számítások, valamint az esztergomi és kalocsai egyházi levéltárakban megtalálható, a szerzetesek létszámának 1788-ra tervezett csökkentését bemutató táblázatok összefüggnek, s ebből is kitűnik, hogy mind az esztergomi, mind a kalocsai érsek ugyanazokat a kimutatásokat kapta meg. Másodszor, az 1792. évi táblázatból — ellentétben a másik két, 1782. és 1786-1788. évi táblázattal — kimaradt a bencés, ciszterci, piarista és bazilita szerzetesek száma. Mégha a szóban forgó rendek 1786-1788-ra tervezett, meglehetősen alacsony létszámával számolunk (336 fő) is, 1792-ben a szerzetesek összlétszáma a táblázatban szereplő 1960 fő helyett, legalább 2296 fő kellett, hogy legyen. Harmadszor, Bán Péter szerint ellentmondás rejlik a Kollonichnak készített adatokban. Ha az 1786-1788-as táblázat szerint megmaradt (2514 fő) és „elbocsájtott" (1660 fő) szerzetesek létszámát összeadjuk, 4174 főt kapunk, mely 1289 fővel kevesebb, mint az 1782-ben megállapított összlétszám (5463 fő). Bán Péter szerint a hiányt a világi papok számának emelkedésében kell keresnünk. Szerinte az 1660 fő csak az elbocsájtott, a világba visszatérő szerzetesek létszáma, nem tartalmazza viszont azoknak a számát, akik papi szolgálatot vállalva továbbra is az egyház kötelékében maradtak. Bán Péternek az egyházi szolgálatban maradók létszámához közölt táblázata39 a megszüntetett rendek vagyonát és éves jövedelmét, valamint az ebből a bevételből fizetett, világi szolgálatot vállaló szerzetesek számát mutatja. Ε szerint 825 páter és klerikus, valamint 250 laikus, összesen 1075 fő vállalt világi-egyházi szolgálatot ko-36 Az összeadást végző személy 2508 főt írt végeredményként, de rosszul számolt. 37 Mivel a Bán Péter által közölt táblázatok a tanulmány megírásakor a kalocsai Gazdasági Levéltárban nem voltak hozzáférhetők, nem lehetett eldönteni, hogy ki tévedett. A tanulmány megírása óta a szombathelyi Püspöki Levéltárban megtaláltam a Bán Péter által használt táblázatok egybeszerkesztett változatát, mely igazolja az ebben és a következő bekezdésekben leírt feltételezéseimet. Szombathely, Püspöki Levéltár: Szerzetesrendi kimutatások. A táblázat elkészítésének dátuma: 1790. augusztus 25. 38 Kézzel írva ezek a számok könnyen félreolvashatók. 39 Bán 1990. 66-67.
