Századok – 1999
Közlemények - Nagy Levente: Néhány adat Wittnyédi István erdélyi kapcsolataihoz VI/1217
1222 NAGY LEVENTE gyerynek 1657 november 9-én Zrínyihez írt válaszleveléből kiderül, hogy a hozzá eljuttatott „könyvek" a Mátyás elmélkedések, valamint a Vitéz Hadnagyból a Centuriák és Aphorismusok voltak. Megyery értő olvasója volt Zrínyi műveinek - nemhiába került két Zrínyihez írt levele, mint afféle „kritikai visszhang", a Bónis-kódex első lapjaira - ami nem is csoda, hisz ő maga is írt egy könyvet, ami mára vagy elveszett, vagy még lappang valahol: „Palatínus Uram szamara egy magyar könyvet írt [Megyery] [...], azt oculasnak nevezi, mire való [...] magok tudják" - írta Wittnyédy Zrínyinek a már fent idézett levelében.2 4 Nem kizárt, hogy ez lehetett az az írás, melyet egyesek Zrínyinek tulajdonítottak. Legalábbis erre enged következtetni Wittnyédy mentegetőzése: „Palatínus Uram ő Nagyságának való irasrul engem büntessen Nagyságod, mert en vagyok az oka."25 Wittnyédynek ez a levele megerősíti Négyesy Lászlónak és Kovács Sándor Ivánnak azt a feltételezését, hogy a Bónis-kódex összeállítása Wittnyédy közreműködésével történt.2 6 Érdemes még megemlítenünk azt, hogy a Leveleskönyvben, az 1657. okt. 10-én Megyeryhez írt levél mellett, egy dátum és címzett nélküli — a stílus alapján feltételezhető, hogy Zrínyinek szánt — Wittnyédy kezével írt feljegyzés található, melyben Wittnyédy a Megyerytől visszaérkezett Zrínyi-írásokat értékelte: „Bekevel iarion az Ngd könyvö [könyve] megh teresebenis, it megh vamlat, az hova iűt tanetot es azt mutata, hogy Authora nemchak okos es tudós, hanem ahoz dolgos, kinek ennye authorbul való olvasasat, leirasat dolgozasnak mondhatom masban, az ky ü benne mulatsagnak tartó, ugyanis az munkahoz szokottak az dolgozastis nyugodalomnak allatyak. Lölkenek igaz kepey az nagyságod iarasy mindenűt [...] vitezsegh, magyarsagh geniusa lattatik."27 Rákóczi felsőmagyarországi megbízottaival Wittnyédy nem csak politikai, hanem gazdasági és főként kereskedelmi kapcsolatokat is ápolt. Mivel a stíriai rendek nem engedték Zrínyinek, hogy az ő terültükön hajtassa ökreit az olasz piacokra, Wittnyédy arra kérte Mednyánszkyt, hogy eszközölje ki a fejedelemnél vagy a fejedelemasszonynál, hogy az „ő Nagyságok passusa mellett hajatatnának Légrádnál az tenger portusára, az árát pedig valahol ő Nagyságának tetszenék, ott tennék le, vagy Légrádon vagy Posonban, vagy Bécsben, és ha kívánnák ő Nagyságok [...] ennek alkalmatosságával nagy nyereséggel való kereskedést indítathának, melyhez ha ő Nagyságoknak kedve lenne, minden esztendőkben elvennének húsz és több ezer számú ökröket, oly áron, hogy ő Nagyságoknak nem lenne káros."2 8 Valószínűleg e kereskedelmi kapcsolatok intézése végett küldte Witiynédy Kürtösy Pétert a fejedelem udvarába, aki, mint Wittnyédy egyik leveléből kiderül iszákos és megbízhatatlan ember volt: „Eőcsemnek mondod magadat, tudod penigh semmi relatiom hozzad, de ha magadat iol viseled, es az en attyafisagom iodra hasznai nem bánom; ha roszul viseled penigh magadat, az mint előbbis megh irtam, magad leszesz szerencsednek poroszloia, ha tovább reszegseged, tökölletlenseged, farkad, parasznasagod megh engedik, megh io lehetsz. Istenért kerlek ne reszegeskediel s neis tökölletlenkedgiel keveset szoly, es az mint mondasz legjen igaz, mondgiak vagion eszed es tuez vele élni. Az lészen ötben letedben 24 Leveleskönyv, 460. fol. 25 Leveleskönyv, 464. fol. 26 Kovács: Négyesy László kísérlete, i. m., 36-37; Négyesy László: Zrínyi prózai munkáinak új kiadása, uo., 65-100. 27 Leveleskönyv, 450. fol. 28 Wittnyédy leve Mednyánszkynak 1656. nov. 6. Dörföly, WitLev, I, 34-5. Vö. még: uo., 92.
