Századok – 1999
Közlemények - Nagy Levente: Néhány adat Wittnyédi István erdélyi kapcsolataihoz VI/1217
1220 NAGY LEVENTE az mint lehet, valóban martyrizálnak, és kegyelmed jelenlétével ő nagysága nem kevéssé alleviáltatott [megkönnyebbült]."1 2 1651-ben megsűrűsödött az erdélyi fejedelemmel kapcsolatba álló, Csáktornyára látogatók száma is. Zrínyi nemcsak Klobusiczkyval találkozott ekkor, hanem meglátogatta őt az Itáliából hazatérő Rákóczi László is, aki később is fontos diplomáciai kapcsolatfenntartó szerepet töltött be Zrínyi és az erdélyi fejedelem között.1 3 Ha hihetünk V. Windisch Évának akkor Kemény János fia, Kemény Simon is ebben az évben járt Zrínyinél.14 Pálffy Pál halála után (1653) az Erdély felé tapogatózó királyságbeli politika irányítását Zrínyi vette át. Ε politizálásnak a részeként maradt ránk egy rejtélyes publicisztikai irat az ún. Nádori emlékirat, mely közvetett módon azt sugallta, hogy Zrínyi lenne a legalkalmasabb a nádori méltóságra.15 Legutóbb Várkonyi Gábor figyelemreméltó érvekkel bizonyította, hogy az iratot valószínűleg felső-magyarországi protestáns politikai körök állították össze, Zrínyi leveleinek és iratainak felhasználásával.1 6 Mindezek mellett úgy véljük, hogy egyetérthetünk Bene Sándor ama észrevételével, miszerint valójában mindegy, hogy melyik kéz is írta le az emlékirat szövegét, a lényeg az, hogy Zrínyinek mindenképpen tudomása volt róla. Ezt az is bizonyítja, hogy a Vittorio Siri kortörténeti munkájára tett utalások a Zrínyi-könyvtár Mercwrío-köteteinek pontos címleírását idézik.17 Mivel Wittynédy mindvégig jó kap-12 Wittnyédy levele Klobusiczky Andrásnak, 1651. okt. 21, Sopron, Közli Szilágy Sándor Rajzok és tanulmányok, II., Bp., 1875, 238. 13 Horn Ildikó·. Rákóczi László pályája, Hadtörténelmi Közlemények, 1990, 64-5; Kovács Sándor Iván: Rákóczi László naplója (1654-1658), Holmi: 1991, 907-920. 14 Kemény János Önéletírása és válogatott levelei, kiad. V Windisch Eva, Bp., 1959, 30-33. Vö. még Klaniczay: I. m., 612, Kovács Sándor Iván: Négyesy László kísérlete Zrínyi prózai müveinek kritikai kiadására, = Zrínyi Miklós Prózai művei, kiad. Kovács Sándor Iván és az ELTE Zrínyi-szemináriuma, Bp. (Zrínyi-könyvtár I.) 38-39. Zrínyi és Kemény Simon kapcsolatára mindössze egy adatunk van: Zrínyinek egy 1654 ápr. 25-én írt levele, melyben Kemény Simonnak eljegyzése alkalmából gratulál, de ebből nem derül ki, hogy Simon járt volna Zrínyi udvarában. Mindenestere érdemes azt is megemlíteni, hogy 1651 júniusában Rákóczi Zsigmond esküvőjére Kemény János fiát, Simont küldi, aki ekkor valahol úton van még: „az én hitván fiam, ha életben megjühet, ottan csak Fraucimmereknek tányérok törlésében szolgáltasson nagyságod vele." Lehet, hogy épp Zrínyi udvarából tartott Kemény Simon Rákóczi Zsigmond esküvőjére? V ö. Kemény János Rákóczi Zsigmondnak, Nagyszőllős, 1651 jún. 15, Századok, 1886, 722. Zrínyi Kemény Simonnak, Csáktornya 1654. ápr. 25, Zrínyi Miklós válogatott levelei (a továbbiakban ZrinLev), kiad. Bene Sándor - Hausner Gábor, Balassi, Bp., 1997, 72 (Régi Magyar Könyvtár, Források, 6.) Vö. még Bácskai A. [Kiss András]: A Zrínyiek erdélyi kapcsolataihoz, Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum, Szeged, torn. X-XI, 1971, 88; Szilágyi Ferenc: Elfelejtett és ismeretlen magyar írólevelek. I. Zrínyi és Gyöngyösi levelesládájából, It, 1986, 740-747. 15 Zrínyi Miklós Összes müvei, (a továbbiakban ZMÖM) II., kiad. Csapodi Csaba - Klaniczay Tibor, Bp., 1955, 176-191. Az emlékiratot elsőként Thaly Kálmán adta ki: Századok, 1868, 633-648. 16 Várkonyi Gábor: Emlékirat a nádorság ügyében, Irodalomismeret, 1995/1-2, 40-47. Az emlékirat szerzőségének bizonytalan voltára már Csapodi Csaba és Klaniczay Tibor is felhívta a figyelmet. Klaniczay egyik érve az, hogy az emlékirat szerzője azt úja, hogy az „európai historikus úr" (Vittorio Siri) Zrínyi tetteiről „dicsérettel" emlékezett meg, holott a Mercurio addig megjelent köteteiben csupán egyszer, és akkor is csak egy jelentéktelen esemény kapcsán említi Zrínyit. (Klaniczay Tibor: Zrínyi olvasmányaihoz: Vittorio Siri, ItK, 1970/5-6, 687-8.) Egyértelmű tehát itt a túlzás, és az a szándék, hogy Zrínyit minél jobb színben tüntessék fel Rákóczi előtt. Úgy látszik II. Rákóczi György valóban akadékoskodó (lásd alább Comenius és a fejedelem saját véleményét) és gyanakvó volt a Zrínyivel való együttműködésben. 17 Bene Sándor: A hír és a közvélemény koncepciójának formálódása Zrínyi Miklós műveiben, ItK, 1996/4, 370; A Bibliotheca Zrinyiana története és állománya, (a továbbiakban BiblZrin) szerk. Klaniczay Tibor: Argumentum-Zrínyi, Bp., 1991, 137-139 (Zrínyi-Könyvtár IV)
